Századok – 2010

KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje

992 KIRÁLY PÉTER véti zarándokútját jelentős zenei események kísérték. Mint az utazásról naplót vezető Nádasdy-familiáris, Bezerédi Zsigmond feljegyezte, a húsvét utáni első va­sárnap (április 2.) délutánján voltak „az Appolinare templomban, a hol oly muzsi­kát tartanak, egész Rómában nincsen más, ekkor svéciai királyné is jelen volt".97 Ismert, hogy a Collegium Germanicum-Hungaricummai egybetartozó St. Apolli­naris templom zeneéletét 1629 decemberétől egészen 1674 januárjában bekövet­kezett haláláig a korszak egyik kiválósága, a híres Giacomo Carissimi irányította.98 Mivel az akkori gyakorlat és kívánalmak szerint a jeles ünnepeket általában a magister capellae szerzeményei köszöntötték, valamint Carissimi 1656 nyarától a római emigrációban élő Krisztina svéd királynőt (1626-1689) is szolgálta „Maestro di Cappella del concerto di camera "-ként,99 így valószínű, hogy a Bezerédi által említett muzsika részben vagy egészében Carissimi-alkotásból állhatott. Feltehe­tőleg oratórium vagy más hasonló nagyszabású kompozíció hangzott fel. A magyar zarándokok Rómában alighanem másutt is hallottak világi és fő­leg egyházi zenét. Bezerédi naplójának tanúsága szerint ugyanis a zarándoklat során több templomban voltak misén, és húsvét hétfőjén (április 6.) jelen voltak a Szent Péter-bazilikában a pápai misén, valamint a következő napon a Sixtus­kápolnában tartott misén is.10 0 Ez utóbbi két istentiszteleten kétségkívül közre­működtek a pápai énekesek is, akik gyakorlatuknak megfelelően hangszer nél­kül csak a capella énekeltek. Részben improvizált többszólamú ellenpontok, va­lamint esetleges új alkotások mellett — miként későbbi forrásadatok alapján bi­zonyosra vehető — 1665 húsvétján is felhangozhattak a késő reneszánsz polifó­nia nagy alkotásai, Pierluigi Palestrina, Tomás Luis de Victoria, Cristobál de Morales, Gregorio Allegri vagy mások szerzeményei.101 Nádasdy 1647. március 5-én némileg kedvetlenül számolt be Batthyány Ádámnak egy pozsonyi farsangi táncmulatságról, ami alapján elsőre ugyan úgy vélhetnénk, hogy nem tellett öröme a látványos társasági eseményeken való részvételben10 2 - ámbár lehet, hogy csak rossz táncosként vagy más okból érez­te magát kellemetlenül. Tény ugyanakkor, hogy az európai Kaualierstouron lévő István fiának előírta, tanuljon táncolni, sőt a fia kíséretében lévő ifj. Zichy 97 Marczali Henrik: Bezerédj Zsigmond utazási naplója. Történelmi Tár (1883) 354. 98 Vö. Thomas D. Culley: Jesuits and Music. A Study of the Musicians connected with the German College in Rome during the 17th Century Roma 1970. 173-179.; Lino Bianchi: Giacomo Carissimi. Nuovi documenti nell'archivio del Collegio Germanico Ungarico di Roma. Nuova rivista musi­cale Italiana 8. (1974) 107-124.; Graham Dixoir. Carissimi. Oxford 1986.; Günther Massenkeil. Carissimi. In: Die Musik in Geschichte und Gegenwart. Personenteil. Bd. IV Kassel 2000. 204-205. hasáb. 99 A svéd trónról 1654-ben lemondott Krisztina királynő 1655 decemberében érkezett Rómába. 1656 böjtjétől fogva rendszeresen a St. Apollinaris templomot látogatta. Culley, Th. D. : Jesuits and Music i. m. 178-179.; Bianchi, L.: Giacomo Carissimi i. m. 114. 100 Marczali H.\ Bezerédj Zsigmond utazási naplója i. m. 355. 101 Vö. Jean Lionnei. Performance Practice in the Papal Chapel during the 17th Century. Early Music 15. (1987: Nr. 1.) 3-15.; Giancarlo Rostirolla: Alcune note storico-istituzionali sulla Capella Pontificia... In: Studien zur Geschichte der Päpstlichen Kapelle. (Tagungsbericht Heidel­berg 1989.). Hrsg. Bernhardt Janz. Città del Vaticano 1994. 687., 692-694. 102 mol P 1314, Nr. 32105., idézte mér Király P. \ A magyarországi főnemesség 17. századi ze­neélete i. m. 465.: 112. jegyz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom