Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje
NÁDASDY III. FERENC REZIDENCIÁLIS ZENÉJE 991 si banketteken. 92 A magyar koronázási ünnepségsorozatnak természetes és elengedhetetlen elemét jelentette a devocionális-reprezentációs zene, amelynek keretében olyan császári udvari kiválóságok, mint Antonio Bertali/Bertalli, Antonio Draghi, Giovanni Felice Sances vagy Giovanni Valentini művei szólaltak meg.93 Nádasdy fültanúja lehetett számos kisebb-nagyobb jelentőségű egyéb zenés udvari eseménynek is, miként bizonyára részese volt — legalább is passzív szemlélőként és hallgatóként — a világi szórakozásoknak is. Sógorától, Esterházy Páltól eltérően az ő esetében nincs ugyan tudomásunk bécsi operalátogatásáról,9 4 ez azonban eredhet egyszerű forráshiányból is. Nádasdy 1642 tavasza és ősze között néhány hónapot Itáliában töltött, majd 1648 tavaszán (március 31. és május második fele között) Prágában járt,95 1653 nyarán pedig sógorával, az ifjú Esterházy Pállal jelen volt a regensburgi császárkoronázáson.9 6 1665-ben ismét visszatért az örök városba, és ekkori hús-és nyolc hangszerre írt) motettája. Josef Sittard: Samuel Capricornus contra Philipp Friedrich Böddecker. In: Sammelbände der Internationalen Musikgesellschaft 3. (1901-1902) 101., valamint Richard Rybaric: Viedenská cisárska kapella v Bratislave. In: Bratislavsky hudobny bárok. Braislava [1987.] 32.; Egy kortárs jelentés szerint a ceremónia végén „in der Kirchen aber mit Trompeten und Heerpaucken das Te Deum laudamus gesungen". A koronázási Te Deum hagyományosan az együttesvezető megzenésítésében hangzott fel, vagyis ezúttal nyilván Valentini művekén. L. Richard Rybaric: Hudba bratislavskych korunovácií. In: Musicologica Slovaca. Bratislava 1990. 18.; I. Lipót király koronázásán (1655. június 27.) a ceremóniát az 1649 óta Kapellmeisterként működő Antonio Bertalinak erre az alkalomra komponált, nyolc énekszólamot és hangszereket foglalkoztató Te Deuma zárta. Rybaric, R.: Viedenská cisárska kapella v Bratislave i. m. 32.; Friedrich W. Riedel: Krönungszeremoniell und Krönungsmusik im Barockzeitalter. In: Mitteleuropäische Kontexte der Barockmusik. Bericht über die Internationale musikwissenschaftliche Konferenz, Bratislava 23.-25. März 1994. Hrsg. Pavol Polák. Bratislava 1997. 123. Egy korabeli forrás úgy tudósít erről, hogy „bey Endigung dieses Actus war das Te Deum laudamus unter einer herrlichen Music [...] gesungen". Rybaric, R. : Hudba bratislavskych korunovácií i. m. 18. Ujabban felmerült, hogy Lipót koronázásakor Bertali Missa novi Regis című miséje is elhangzott volna. L. Ladislav Kacic: Zene a pozsonyi királyi koronázási ünnepségek idejében (1563-1830). Magyar Zene 43. (2005: 4. sz.) 452. 92 Az udvari muzsikusok az ilyen nagy ünnepségre - beleértve a királynéi koronázásokat is -természetesen követték az uralkodót Pozsonyba. A uralkodói együttes itteni aktivitásának a téma jelentőségéhez méltó vizsgálata és feldolgozása még sajnos hiányzik, a szórványadatok azonban igazolják a Habsburg-udvari muzsikusok rendszeres ottlétét. Nádasdy korára 1. Knaus, H.: Die Musiker im Archivbestand i. m. (I. közlemény, 1967) 36. (1638/1639), 92. (1638), 93. (1638), 113. (1646), 114-116. (1647), 124. (1655), 57. (1656), 141. (1659), 144. (1662), 75. (1666); Nettl, P: Zur Geschichte der Kaiserlichen Hofmusikkapelle (III. rész, 1931) 26., 34. (az uralkodó feleségének zenészei, 1659); A témát érintő legújabb munka: Kacic, L.: Zene a pozsonyi királyi koronázási ünnepségek idejében i. m.; Arra, hogy az ünnepségeken magyar zenészek is közreműködtek 1. Nettl, P: Zur Geschichte der Kaiserlichen Hofmusikkapelle (III. rész, 1931) i. m. 25.: „Den Hungarischen Musicanten welche bey der Khönigl[ichen] Hungarischen Crönnungs Mallzeit musicirt." 93 Egy Nádasdy korát némileg megelőző koronázási ünnepség zenei gazdagságába jő bepillantást ad Otto G. Schindler: „Commedia in musica" 1622-ben Sopronban. A Habsburg Birodalom első operaelőadása? Magyar Zene 41. (2003: 3. sz.) 337-372.; 1. még: Király P: A 17. századi Habsburg udvar zenés látványosságai i. m. 96-109. 94 Király P.: A 17. századi Habsburg udvar zenés látványosságai i. m. 100-101. 95 Prágában Nádasdy például a május 3-án előadott, Nápoly spanyol kézre kerülését megünneplő udvari balettet láthatta/hallhatta, amelyben az uralkodó és különféle urak vettek részt. Vö. Herbert Seifert: Die Oper am Wiener Kaiserhof im 17. Jahrhundert. Tutzing 1985. 39-10., 440., 632. 96 A regensburgi események során a dómban a császári Kapelimester, Antonio Bertali Te Deuma, valamint a koronázási ceremónia egyéb zenéje hangzott fel. A koronázási bankett alatt udvari zenészek szolgáltattak asztali zenét. A városban is mindenfelé szólt a muzsika. Vö. Horn Ildikó: Esterházy Pál: Itinerarium in Germaniam 1653. Sic itur ad astra 2-3. (1989: 4-5. sz.) 21—48.
