Századok – 2010
KÖZLEMÉNYEK - Király Péter: Nádasdy III. Ferenc rezidenciális zenéje
990 KIRÁLY PÉTER vonatkoztatása, akkor e trombitás tizennyolc évig vagy esetleg még tovább volt Nádasdy alkalmazottja. Végeredményben tehát csakis nagyon óvatosan ítélhetünk úgy a helyiek, mint a külföldről jöttek esetében. Elszórt forrásadataink egy-két kivételtől eltekintve nem teszik lehetővé, hogy a zenészek alkalmazásának időtartamát biztosan behatároljuk. Az, hogy valakiről esetleg csak egy-két adatunk van, könnyen lehet a forrásínség eredménye; így első látásra sokszor úgy tűnhet, hogy az illető csak rövid ideig volt Keresztúron, Seibersdorban vagy Pottendorfban, valójában azonban akár esetleg évekig is szolgálhatott. A konvenciók és utasítások szórványadataiból kikerekedik, hogy a zenészek Nádasdynál is az udvartartás tagjainak középmezőnyébe tartoztak, sőt némelyek egyenesen a személyzet kiemelten megbecsült tagjai közé sorolhatók. Megállapítható, hogy Nádasdy más kortárs arisztokratákhoz képest (pl. Batthyány Ádámhoz viszonyítva) többet tudott vagy volt hajlandó áldozni zenészekre.8 9 A Nádasdyak személyes kapcsolata a zenével A ma ismert dokumentumok hallgatnak a Nádasdy-családtagok esetleges zenejátékáról. Zenei érdeklődésükről és affinitásukról lényegében nem tudunk semmit. Noha feltételezhetnénk, hogy a főként otthon tartózkodó Esterházy Anna Júlia zenélt is, és elképzelhető, hogy játszott az ingóságleltárakban említett hangszerek némelyikén — ezek részben legalább is a családtagok személyes használatára szolgálhattak —, leginkább talán valamelyik billentyűshangszerre gondolhatnánk (a korabeli szóhasználatban a vir ginára), ám férjével ellentétben Esterházy Anna Júlia számunkra szinte csak árnyékai tikként jelentkezik. így a fenti gondolatsor nem több, mint spekuláció. A családtagok közül pillanatnyilag egyedül Nádasdy István zenélése adatolt, a párizsi tartózkodása alatti gitártanulás. Függetlenül attól, hogy nem tudjuk, milyen személyes hatással volt Nádasdy Ferencre a muzsika, nem kétséges: Nádasdy sokfelé megfordulva sok mindent hallott. Számos zenei benyomás érte és érhette úgy Pozsonyban vagy Sopronban, mint Bécsben vagy másutt külföldön. Mint országos főméltóságnak ott kellett lennie az országgyűléseken és folyamatosan kapcsolatban állt az uralkodói udvarral is, ahová 1645-től fogva rendszeresen, évente akár többször is felutazott különféle hivatali teendők és egyéb feladatok miatt.9 0 Tisztségeiből fakadóan jelen volt bizonyos kiemelkedő országos eseményeken: például a pozsonyi diétákon, valamint az 1647-ben és 1655-ben lezajlott koronázásokon,9 1 illetve az ezeket követő koronázá-89 Az udvari zenészek szociális helyzetére, rangsorára általánosságban, valamint konkrétan Nádasdy zenészeire 1. Király P: A magyarországi főnemesség 17. századi zeneélete i. m. 443-445. 90 Nádasdy gyakori, de általában rövid bécsi tartózkodásai jól követhetők az OTKA-projekt keretében készülő Nádasdy-itinerárium segítségével. Ez a projekt lezárultával elérhető lesz honlapunkon (www.barokkudvar.hu), illetve részben már megtalálható Torna Katalin disszertációjában is. Torna K.: Gróf Nádasdy Ferenc i. m. 157-240. 91 Nádasdy részvételére 1. Pálffy Géza: Koronázási lakomák a 15-17. századi Magyarországon. Az önálló magyar királyi udvar asztali ceremóniarendjének kora újkori továbbéléséről és a politikai elit hatalmi reprezentációjáról. Századok 138. (2004: 5. sz.) 1082., 1085.; IV Ferdinánd pozsonyi koronázásán (1647. június 16.) Samuel Capricornus visszaemlékezése szerint megszólalt az akkori Habsburg Kapellmeister, Giovanni Valentini Cantate gentes című tizenöt szólamú (hét énekszólamra
