Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391

an alighanem jóval előbb kezdett címert és pecsétet használni, mint unokaöccse — ez legkönnyebben úgy képzelhető el, ha feltesszük: Arnold azonos nevű apja szintén rendelkezhetett pecséttel, amelyet egyfelől előbb vehetett használatba, mint fivére, Búzád bán a maga typariumkt, másfelől továbbörökített fiára (akár úgy, hogy ez utóbbi tovább használta az idősebb Arnold pecsétnyomóját, akár pe­dig úgy, hogy hasonló pecsétmezővel: kereszt vagy más mellékalakok nélkül ábrá­zolt ökörfejjel vésetett magának újat). Ez mindenesetre megmagyarázná, hogy mi­ért tűnik az egy generációval fiatalabb Arnold fia Arnold pecsétje címerszerű ele­meit tekintve archaikusabbnak Búzád bánénál. Hasonló jelenség tettenérhető Búzád bán fiainak címerhasználatában is: Csák, mint tudjuk, az apjáéhoz hasonló, szarvai közt keresztet viselő ökörfejjel vésetett magának pecsétet, míg fivére, Te­restyén olyan mellékalakokat (betűket) választott, amelyek mind az Arnold-ágon öröklődő variánstól megkülönböztették a címerét, mind pedig testvére, Csák jelké­pétől. A Hahót nemzetség eredeti, közös címerének ábrája mindazonáltal a fenti forrásadatok alapján csakis mellékalakok nélküli ökörfejként rekonstruálható. 1.3. Részösszegzés Szemlénk végére érve célszerű áttekintenünk annak eredményeit. Azon nemzetségek és családok közül, amelyeknek 13. századi címereit fentebb előso­roltuk, Kézai és a 14. századi krónikakompozíció szerint jövevény származású volt a Hont-Pázmány, a Gut-Keled, a Győr, a Hahót és a Rátót nemzetség, illet­ve a Héder nembéli Kőszegi és a Nagymartom család.13 2 Ugyancsak Kézai a honfoglaló Szabolcs vezértől származtatja a Csák nemzetséget;13 3 a 14. századi gestaszerkesztmény szkítiai eredetűnek mondja az Abákat és az Ákosokat;134 Anonymus pedig mind az általa a Csák nemzetség őseként felléptetett törzsfőt, Elődöt, mind azt a Böngér fia Borsot, aki talán a Miskolc nemzetség mondabéli őse lehetett, a honfoglalók vezérei között szerepelteti.13 5 Nincs közvetlen adatunk arra, hogy milyen származásúnak tarthatták korszakunkban az Osl, a Péc és a Pok nemzetséget. Noha bizonyos, hogy Kézai adue/ia-jegyzékét nem tekinthetjük teljesnek,13 6 azt talán mégis alappal feltéte­lezzük, hogy olyan nagyhatalmú nemzetségeket, amelyeknek tagjai a gesta ke­letkezése körüli időszakban: az 1270-es és 1280-as években az országos politika fontos szereplői voltak, aligha hagyott volna ki a felsorolásból. Márpedig ekko­riban Péc nembéli György fia Dénes többször is viselte a nádori (1273-1274, 1277-1278) és az országbírói (1272, 1275, 1277), illetve egyszer a szlavón báni (1274-1275) méltóságot, Pok nembéli Móric fia Miklós pedig 1277-ben és 1278-ban az erdélyi vajda hivatalát töltötte be (fentebb mindkettejük pecsétjét tár-132 Kézai 162-164, 168.; SRH I. 296-303. 133 Kézai 82. 134 SRH I. 292-293. 135 Uo. I. 41, 75-77. - Böngér fia Bors és a Miskolc nemzetség kapcsolatára 1. Györffy Gy.: Tör­téneti földrajz i. m. I. 414-415. 136 Mind Kézainál, mind a 14. századi krónikakompozíció anyagában szerepel a lajstrom végén olyan megjegyzés, amely erre enged következtetni (Kézai 174.; SRH I. 304.), vö. Gerics József: Kró­nikáink néhány genealógiai vonakozásáról. Irodalomtörténeti Közlemények 71. (1967) 590.

Next

/
Oldalképek
Tartalom