Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391
gyaltuk). Ennek alapján gyaníthatólag sem a Péc, sem a Pok nemzetség nem azért maradt le az acfoerca-jegyzékről, mert annak összeállítója nem tartotta fontosnak megemlíteni őket, hanem azért, mert a kortársak ezeket & genusokat nem tartották idegen származásúaknak. Az Osl nemzetséggel kapcsolatban a szakirodalomban ugyan a szláv13 7 és a besenyő13 8 eredet lehetősége is felmerült, de amellett senki sem érvelt komolyan, hogy a nyugati kultúrkörből érkezett lovagoktól származnának. Mindennek alapján valószínűleg az Osl, a Péc és a Pok nemzetséget is azon genusok közé sorolhatjuk, amelyeket a 13. században szittyának tekintett ősöktől származtattak. Természetesen elképzelhető, hogy Kézai tévedett némelyik nemzetség eredetét illetően, s „szittya" eredetű nemzetségeket is jövevénynek minősített, vagy épp fordítva: valójában külföldről betelepült, országosan ismert, nagyhatalmú genusokat is lehagyhatott az advenák jegyzékéről, mert úgy vélte, hogy honfoglaló ősöktől erednek. Egy esetben, a Becse-Gergelyekkel kapcsolatban bizonyosan melléfogott, hiszen annak ellenére francia származásúnak vélte őket, hogy nevük első eleme valószínűleg török eredetű, s a nemzetség első ismert őse v az 1075-i garamszentbenedeki oklevélben is szerepel.139 Dolgozatunk szempon ból ezúttal azonban kivételesen nem a genealógiai valóság a lényeges, hanem az, hogy a 13. században, a nemzetségi címerek kialakulásának korában mit gondoltak az egyes genusok eredetéről. Amennyiben ugyanis csakugyan létezett bármiféle szabály azzal kapcsolatban, hogy milyen címerábrát választhatnak a szittyának tekintett nemzetségek, és milyent a jövevények, úgy a megkülönböztetés alapja csakis a korabeli vélekedés lehetett, vagyis pontosan ugyanaz, ami a jövevények lajstromában is visszaköszön. Mindezek előrebocsátása után a következő táblázatban foglalhatjuk össze a dolgozatunk első részében számba vett 13. századi nemzetségi címereket: Honfoglaló ősöktől származtatott nemzetségek címermotívumai Jövevényektől származtatott nemzetségek és családok címermotívumai Aba - sas Ákos - sólyom (vagy sas) Csák - oroszlán Miskolc - sas Osl - sas Péc - harántpólya Pok - rózsa Budmér - madarak (?) Gut-Keled - oldalékek Győr - liliom Hahót - ökörfej Hont-Pázmány - holdsarló és csillag Rátót - hárslevél Héder nb. Kőszegi család - három cölöp Nagymartom család - sas A fenti adatok ismeretében térjünk vissza Györffy azon megállapításaira, amelyeket jelen fejezet elején idéztünk a „szittya", illetve jövevény származású nemzetség címerhasználatának szabályszerűségeiről! A Péc nemzetség mester-137 Pór Antal: Az Osl-nemzetség története a XIII. és XIV században. Turul 8. (1890) 155-156. 138 Nagy Géza: Árpádkori személyneveink és az Osl-nemzetség eredete. I. Turul 9. (1891) 56-57. 139 Diplomata Hungáriáé antiquissima I. Ed. Georgius Györffy. Bp. 1992. (a továbbiakban: DHA) 216.; Györffy Gy.: A magyar nemzetségtől i. m. 5. (29. sz. jegyz.).
