Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391
megfigyelhető.119 Ilyen mindenekelőtt az a lenyomat, amely Hahót nembéli Búzád bán fiainak: Búzád mesternek, Lankrédnak, Csáknak, Terestyénnek és Ivánnak egy keltezetlen (véleményünk szerint legvalószínűbben 1232-1239 között kiadott)12 0 oklevelén függ (1. sz. kép).12 1 Hasonlóképp ott a görög kereszt az ökör szarvai között Búzád fia Csák zalai ispán typariumának 1268-ból fennmaradt lenyomatain (5. sz. kép).12 2 A nemzetség tagjaihoz köthető további három 119 Azt a gyűrűspecsétet, amely IV Béla király 1262-ben kiadott oklevelén függ, s amelynek a mezejében ugyancsak ökörfej látható, szarvai között hétágú csillaggal (DL 528. - BTM 64.57), nem számíthatjuk biztonsággal ezek közé: a Hahót nemzetséggel semmiféle kapcsolatba nem hozható Miklós fia Demeter pozsonyi ispán ugyanis Zolnay László szerint szintén ökörfejet ábrázoló pecsétet használt (Zolnay László-. Donch mester és a Balassák ősei. Turul 51. [1937] 37.). Megjegyzendő azonban, hogy Csoma szerint az ökörfej szarvai között ötágú csillag látható a későbbiekben Hahót nembéli Hahóti Miklós fia Miklós 1361. évi pecsétjén is (Csoma J.\ Magyar nemzetségi i. m. 1198.). Sajnos sem Zolnay, sem Csoma nem hivatkozott visszakereshető jelzetre: adataikat így nem állt módunkban ellenőrizni. Az általunk áttekintett pecsétmásolat-gyűjteményekben Miklós fia Demeternek, ill. Hahóti Miklós fia Miklósnak tulajdonítható lenyomatokat nem találtunk. A Hahót nemzetség címerhasználtával kapcsolatos további fejtegetéseink végkövetkeztetését mindenesetre az a körülmény sem befolyásolná, ha a szóbanforgó lenyomatot sikerülne a nemzetség valamelyik tagjához kapcsolni: rajta az ökör szarvai között ugyanis — mint azt már említettük — nincsen kereszt. 120 DL 207. (ÁÚO. X. 447-448.) - Az oklevélben a Buzád-fiak azon döntésüket ismertetik, amelyet az egyik részről bizonyos Mihály, másik részről a pontosabban szintén meg nem határozott Ákos, Miklós és Dénes között Szemenye (Scemena) prédium birtoklása körül zajló perben hoztak. A jogvita forrásunkban puszta keresztnévvel jelölt szereplőit kétséget kizáróan azonosíthatjuk az idős Búzád bán másodunokaöccseivel, Hahót ispán fiaival: Mihállyal, Ákossal, Miklóssal és Dénessel; az a Hahót comes pedig, aki az oklevélben mint az intézkedés tanúja szerepel, a négy pereskedő fivére, Hahót fia Hahót vasi ispán. Fennmaradt ugyanis a veszprémi káptalan 1222. okt. 31-i bizonyságlevele, amely szerint Hahót nembéli Hahót fiai: egyik részről Mihály, a másikról pedig Ákos és Miklós úgy állapodtak meg, hogy Szemenye nevű birtokuk az előbbi, míg Farkasfalva (Forcosfolua), Falkosi (Fulcusi), Peleske (Peleska), Aszúágy (Ozeag) és Páka (Paka) az utóbbiak kezére jut - DL 102. (ÁÚO XI. 170.). Ákos, Miklós és Dénes tehát ezt az 1222. évi egyezséget rúgta fel, amikor Szemenye birtokában háborgatták Mihályt. így már a Buzád-fiak bíráskodása mellett zajló pereskedésről is árnyaltabb képet kapunk: Hahót ispán fiai nem egyszerűen fogott bírókként számítottak Búzád mester és fivérei közreműködésére, hanem mint a nemzetségi birtok megosztásában közvetve érintett rokonokat kérték fel éppen őket döntésre. Hogy a nemzetség egészét (vagy legalábbis több ágát) megmozgató ügyről volt szó, azt jól mutatja, hogy a Buzád-fiaktól függetlenül Hahót nembéli Arnold fia Panyit ispán is oklevelet adott ki a hozzájárulásával meghozott döntésről, saját pecsétje alatt (azonban sajnos éppúgy keltezés nélkül, mint bírótársai) - DL 206. (ÁÚO X. 448-449.). Amennyiben a perre még azelőtt került volna sor, hogy Búzád bán — aki politikai pályája csúcsán, 1225-1229 között pontosabban meg nem határozható időszakban szlavón bánként az országnagyok egyike volt — 1232-ben vagy 1233 elején a domonkosok pesti kolostorába vonult (Karácsonyi J. \ A magyar nemzetségek i. m. 575.), akkor családját, a Buzád-ágat valószínűleg már csak tekintélye okán is ő képviselte volna, nem pedig gyermekei. A Buzád-fiak Szemenye prédium ügyében kelt okleveléről magunk ennélfogva úgy véljük, hogy valószínűleg az 1232 utáni években adhatták ki, amikor Búzád bán, a nemzetség korábbi nagytekintélyű prominense már hátat fordított a világi ügyeknek, de alighanem 1239 előtt, mivel ez utóbb említett esztendőben az egyik perbéli fél, Hahót nembéli Mihály már királynéi asztalnokmesterként bukkan fel forrásainkban (Zsoldos Attila: Az Árpádok és asszonyaik. A királynéi intézmény az Árpádok korában. [Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 36.] Bp. 2005. 98.), s ezt a méltóságát alighanem a számára kedvező döntésről készült iratokban is megemlítették volna, ha tehetik (az említett személyek genealógiai viszonyaira 1. Karácsonyi J. : A magyar nemzetségek i. m. 568-569.; Engel P. \ Középkori genealógia i. m. Hahót nem 1. tábla). 121 MOL V 2 360.; BTM 64.23. 122 DL 661. - BTM 64.66, fényképét 1. Kumorovitz L. B.: A magyar pecséthasználat i. m. VII, 52. sz. kép; DL 40 076. - MOL V 2 173.; BTM 65.1118.
