Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391
korai szfragisztikai emlék közül Hahót nembéli Arnold fia Panyit typariumának ugyancsak keltezetlen, vélhetőleg szintén 1232-1239 között készült lenyomata erősen kopott; a szarvak közötti rész ráadásul ki is tört a viaszból (2. sz. kép), így az általunk felvetett probléma megoldásához, sajnos, nem visz közelebb.12 3 Arnold fia Arnoldnak az 1235-1239 közötti években összesen négy példányban is megőrződött pecsétje azonban már egyértelműen mellékalakok nélkül ábrázolja az ökörfejet (3. sz. kép);12 4 Búzád fia Terestyén híres, idézőbillogból lett typariumának 1255. évi lenyomatán szintén nem szerepel kereszt: az ökörfejet ehelyett HV EM HP betűk veszik körül (4. sz. kép).125 Ahhoz, hogy a fentebb számbavett ábrázolásokat valamennyire rendszerbe foglalhassuk, s ennek alapján aztán igazolhassuk a részfejezet élén megfogalmazott állításunkat, kísérletet kell tennünk az egyes mellékalakok és a nemzetség egyes ágainak összekapcsolására. Először is meg kell tehát határoznunk azt, hogy kinek a nyomóját használhatták vélhetőleg 1232-1239 között kelt oklevelük hitelesítésére Búzád bán fiai. A pecsét körirata sajnos olvashatatlanul kopott; azt az első gondolatra kézenfekvőnek tűnő magyarázatot pedig, hogy az intitulatióban szereplő bírótársak valamelyikének typariumával készítték a lenyomatot, a hártya szövege alapján biztosan kizárhatjuk: aszerint ugyanis az öt fivér nevében kelt oklevelet sigilli nostri munimine erősítették meg, tehát valószínűleg olyan közös pecséttel, amelyet az öt fivér egyformán a sajátjának tekintett. Noha elvileg az sem elképzelhetetlen, hogy a testvérek eredendően közös használatra készített nyomóval rendelkeztek,126 sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy apjuk kolostorba vonulása után a Buzád-fiak legalább egy ideig továbbra is Búzád bán pecsétjét használták;12 7 az ilyesfajta megoldás mindenesetre egyáltalán nem volt idegen a korabeli európai gyakorlattól,12 8 s éppenséggel hazai példa is akad rá.129 Ha pedig csakugyan így volt, s nem tévedünk az Buzád-fiak oklevelén fennmaradt függőpecsét nyomójának eredeti tuladonosát 123 DL 206. - MOL V 2 168., MKCs 888.; BTM 64.22.; fényképét 1. Kumorovitz B. L.\ Az authentikus pecsét i. m. 56, 16. ábra. - Az irat keltezéséhez az nyújt támpontot, hogy benne Arnold fia Panyit a Buzád-fiaknak a fentebb tárgyalt oklevélben foglalt döntéséhez adja beleegyezését. 124 1 235: DL 203. - MOL V 2 172, BTM 64.21.; 1237: MKCs 334, BTM 65.1822.; fényképét 1. Kumorovitz B. L.\ Az authentikus pecsét i. m.. 56, 32. ábra, Bodor /.: Árpád-kori pecsétjeink i. m. 20, 29. sz. kép (hibásan azonosítva); 1239: DL 241. - MOL V 2 172a, BTM 64.39.; 1239: DL 242. -BTM 64.40. 125 DL 421. - MOL V 2 23.; V 2 151.; MKCs 5.; BTM 64.50.; fényképét 1. Kumorovitz L. B.: A magyar pecséthasználat i. m. VII, 54. sz. kép; Bodor /.: Árpád-kori pecsétjeink i. m. 20, 30. sz. kép. 126 Kumorovitz L. B. : A magyar pecséthasználat i. m. 62. 127 Nyáry Albert a szóbanforgó pecsétet minden indoklás nélkül az egyik bírótársnak, Búzád fia Búzád mesternek tulajdonította (Nyáry A.\ A magyar heraldika i. m. 139, 2. sz. jegyz.), Csorna József pedig az idős Búzád bánnal azonosította a pecséttulajdonost, szintén magyarázat nélkül, csupán Nyáry éppenséggel ellentétes tartalmú megállapítására és a Búzád bánt kizárólag mint a bírótársak apját említő, fent idézett keltezetlen oklevélre hivatkozva (Csorna J.\ Magyar nemzetségi i. m. 1197.). 128 Michel Pastoureau: Les sceaux. (Typologie des sources du Moyen Âge occidental 36.) Turnhout 1981. 33. 129 Legkorábban már a 13. század derekáról: Rátót nembéli Loránd, a későbbi nádor ugyanis 1253-1255 között az apjától, Domokos királyi tárnokmestertől rá maradt typariumot használta, csak a köriratot egészíttette ki a +S(IGILLUM) ROLANTI MAGISTRI megjegyzéssel a pecsétmezőben (1. a 113-114. sz. jegyz.-eket).
