Századok – 2009
KISEBB CIKKEK - Tóth Ferenc: Államrezon és nemzeti géniusz. Franz Moritz von Lacy Magyarországról szóló kéziratos esszéje (1770-1772) V/1239
tott vezetésű császári seregek nem tudták elérni stratégiai céljukat: a háborút lezáró hubertusburgi béke nem csatolta vissza az elvesztett Sziléziát.3 A hétéves háborút követően Mária Terézia — férje, Lotharingiai Ferenc császár elhunyta (1765) után — fiát, II. József császárt (1765-1790) nevezte ki társuralkodónak. Daun halála után a fiatal II. József császárt Lacy segítette tanácsadóként a hadügyi reformok irányításában. Ebben az időszakban, 1765-ben nevezték ki Lacy táborszernagyot a császári hadsereg főfelügyelőjévé, majd Daun halála után 1766-ban a Wiener Hofkriegsrat elnökévé, azaz a katonai adminisztráció legfőbb irányítójává. Lacy minden fegyvernem számára új szabályzatokat dolgozott ki, új katonai törvénykönyvet állított össze. Megreformálta az utánpótlási és szállítási rendszert. Munkája nyomán a császári hadsereg létszáma megnőtt, felszereltsége jelentősen javult, költségei csökkentek. Időközben Lacy így II. József császárral egyre közelebbi baráti kapcsolatba került. 1768-ban mint hadi tanácsadó elkísérte a társuralkodót a temesi bánsági, illetve a szlavóniai határőrvidékeket bejáró útjára, és jelen volt a császár 1770. évi magyarországi útján is.4 Majdnem biztosak lehetünk abban, hogy különösen az utóbbi utazás meghatározó jelentőségű lehetett a mellékelten publikált szöveg keletkezése szempontjából. Mind a társuralkodóval folytatott levelezése, mind a témára vonatkozó új kutatások alapján egyaránt megállapítható, hogy Lacy aktív szerepet játszott az elsősorban erődök megtekintésére és felmérésére hivatott, 1768. évi utazás útvonalának megtervezésében. Az Udvari Haditanács elnökeként ugyanis véleményezte a tervezett utazások útvonalát és programját, illetve intézkedett a katonai hatóságok irányában ezek megfelelő előkészítése érdekében.5 A tábornok tevékenysége ráadásul nem szorítkozott a hadsereg ügyeire, rokonszenvezett II. József politikai reformterveivel is. S míg a császár és anyja között gyakran merültek föl komolyabb ellentétek, Lacyra Mária Terézia továbbra is bizalommal tekintett. Lacy pályája ez időben érte a tetőpontját. 1766-tól 1774-ig a Hofkriegsrat elnökeként megfeszített munkával dolgozott. 1770-ben elnyerte az Aranygyapjas rend lovagja címet. Egészségi állapota az erőltetett munka következtében viszont megrendült, ezért 1773-ban Mária Terézia és II. József kérése ellenére lemondott legtöbb tisztségéről és visszavonult Dél-Franciaországba. 1774-ben az Államtanács tagjává nevezték ki. A bajor örökösödési háború (1778-1779) során ismét régi ellenlábasával, Laudonnal együtt vezette a császári hadakat. A 3 Lacy hétéves háborúban játszott szerepére vonatkozóan 1. Franz A. Szabó: Seven Years War in Europe 1756-1763. London 2008. vonatkozó részeit. 4 Kulcsár Krisztina-. II. József utazásai Magyarországon, Erdélyben, Szlavóniában és a Temesi Bánságban, 1768-1773. (Doktori mestermunkák sorozat) Bp. 2004. 166. és Jean Bérenger: Joseph II dAutriche serviteur de l'État. Paris 2007. 143. Ehelyütt szeretnénk külön megköszönni Kulcsár Krisztinának közleményünkhöz nyújtott értékes tanácsait és a forrás pontosabb datálásához nyújtott önzetlen segítségét. 5 ÖStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban HHStA), Kabinettsarchiv, Nachlass Lacy Kat. 5 V 3a fol. 54. Részlet Lacy II. Józsefnek írt leveléből (Bécs, 1768. március 17.): „Par la nouvelle Marche Route que Vôtre Majesté à daigné m'envoyer j'observe que le jour où Elle se propose d'aller de Bude à Papa (...) j'ai pensé que Votre Majesté pourrait de Bude droit se rendre a Commorn, pour voir manœuvrer la fregade." és Kulcsár K.: II. József utazásai i. m. 101., 205-216. A bécsi kutatásainkat hatékonyan elősegítő Dr. Fazekas Istvánnak ezúton is szeretnénk köszönetet mondani.
