Századok – 2009

KISEBB CIKKEK - Tóth Ferenc: Államrezon és nemzeti géniusz. Franz Moritz von Lacy Magyarországról szóló kéziratos esszéje (1770-1772) V/1239

háború befejezése és Mária Terézia halála után II. József legbelsőbb köreihez tartozó tanácsadó lett, aki jelentős hatással volt a császár katonai és politikai elképzeléseire. Az idős hadvezér utolsó főparancsnoksága az 1788-1789. évi osztrák-török háború első szakaszára esett, ám az 1788. augusztus 7-ei orsovai török áttörés és az augusztus 28-ai mehadiai vereség után átadta hadsereg vezetését régi ellenfelének, Laudonnak. A háború után még néhány évig dolgozott II. Lipót császár szolgálatában, majd visszavonult neuwaldeggi kastélyába. Itt halt meg 1801. november 24-én. Katonai gondolkodására a rendszerező elv és az óvatos, tudományos alaposságú döntéshozatal volt jellemző. Hasonlóan nagy elődeihez, Raimondo Montecuccolihoz és követőihez, komoly jelentőséget tulajdonított a hadviselés gazdasági alapjainak és logisztikai bázisának. Az általa létrehozott rendszert a takarékosság és hatékonyság jellemezte. Tevékenységének köszönhetően a császári hadsereg a 18. század második felében jelentős változásokon ment keresztül, és Európa egyik legütőképesebb haderejévé vált. Lacy magyarországi reformtervezetei szinte mindig kivívták a magyar rendek ellenállását, így ezzel is magyarázható a mellékelt szövegben megjelenő kritikus hangnem. Lacy Magyarországhoz fűződő kapcsolatának teljes feltárásával azonban még adós a magyar történettudomány. A Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött hagyatékában számos magyar vonatkozású, érdekes adalékot találhatunk II. Józseffel való levelezésében. 1768-ban például a magyarországi határvédelem mellett még olyan kérdéseket is érintett a két jeles személyiség levélváltása, mint a magyarországi vámpírok története.6 A Lacy pályájára vonatkozó szakirodalom kiemeli reformelképzeléseit, amelyek viszont sorra megbuktak a magyar rendek ellenállásán. Mindez egybecseng a publikált szövegben megfogalmazott gondolatokkal, és sejthető, hogy ezt a szerző 1770. évi magyarországi utazásának tapasztalatai is megerősítették. A szövegről A munka az Essay sur la Hongrie (Magyarországról szóló esszé) címet viseli. Az esszé műfaj tipikus francia irodalmi típus, amely Montaigne reneszánsz szerző óta a rövidebb terjedelmű változatos témájú tudományos és filozófiai művek összefoglaló elnevezése. Szabad műfaj lévén, a szerző gondolatait saját belátása szerint rendszerezheti, és kötetlen felépítésű szövegben tárhatja az olvasó elé. A jelen szöveg öt témát tárgyaló fejezetben értekezik Magyarországról, amelyek elsősorban katonai és politikai szempontokat vesznek figyelembe. A munkára azonban bizonyára hatással voltak a korban divatosnak nevezhető enciklopédikus, statisztikai jellegű országleírások is, amelyeket ráadásul gyakran különböző hivatalviselők vetettek papírra. 6 ÖStA HHStA Kabinettsarchiv, Nachlass Lacy Kat. 5 V la fol. 49 Részlet Lacy II. Józsefnek írt leveléből (Bécs, 1768. május 23.): „Madame de Paar m'a fait dire que je devais envoyer à Votre Majesté la relation que j'ai reçu du Maréchal Palffi touchant les Vampires d'Hongrie. J'obeys donc à cet ordre en faisant passer cette relation cy-joint aux pieds de Votre Majesté." Vö. Köpeczi Béla: A felvilágosodás egyik botrányköve: a magyarországi és egyéb vámpírok. In: Köpeczi Béla: Magyarok és franciák. XIV Lajostól a francia forradalomig. Bp. 1985. 337-355.