Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: A „Fontolva haladó" Császár Ferenc. Egy konzervatív publicista a politika sodrában (1840-1847) III/637
jére / A dúlt hazának minden jobb szülötte; / Rá bélyegét a bűn már felsütötte."5 9 Császár Ferenc számos ponton a valóságtól többé-kevésbé eltérően mutatta be, és az általánosítás szándékával sűrítette össze — sőt elegyítette más vármegyék történéseivel — a zalai eseményeket, mert nem csupán a helyi kortesvezért kívánta elítélni, hanem a nyers erő, a „bunkókrácia" valamennyi hasonló megnyilvánulását is meg akarta bélyegezni az ország nyilvánossága előtt.60 Császár röpirata azonban összességében nem képviselt jelentősebb irodalmi értéket, és nem váltott ki különösebb sajtóvisszhangot.6 1 Nem reagált rá érdemben a Pesti Hírlap sem, csupán Emich Gusztáv könyvkereskedő fizetett hirdetésében adott hírt a megjelenéséről.6 2 A zalai eseményekről rendszeresen és bőséges terjedelemben beszámoló Világ6 3 szerkesztésében Császár Ferenc a lap megszűnéséig közreműködött. Bizonyítják ezt publicista barátjának, Pompéry Jánosnak 1844. május 31-én írt alábbi sorai is: „A Világ Híradóvá, s pedig Budapestivé lett. Még egy hónapig ne hagyják el kérem; eztán megszűnik úgyis, és én vele politicus lenni."64 A Világ ugyan valóban megszűnt 1844 júniusának .végén, Császár azonban nem vonult vissza az újságírástól, hanem tagja lett a Budapesti Híradóra átkeresztelt, és immár Dessewffy Emil gróf által szerkesztett konzervatív lap szerkesztőségének is. Az 1844. július elsejétől megjelenő Budapesti Híradó jellegének kialakításában a politikai irányvonalat meghatározó Dessewffy Emil mellett fontos szerepe volt a háttérben meghúzódó Császár Ferencnek, aki rendszeresen ismertette a külföldi könyveket.6 5 A lap tudományos rovatát Schedel (Toldy) Ferenc vezette; a vele erről kötött, Pesten, 1844. július 10-én kelt szerződést Császár Ferenc fogalmazta meg saját kezűleg a szerkesztő, Dessewffy Emil gróf nevében.6 6 Másfél évvel később, 1845 decemberében azonban Császár már az újságírásból kiábrándultan vetette papírra a következő sorokat: „A journalistikától teljesen visszavonultam, csak a Budap[esti] Híradónak dolgozgatom, de annak is csupán »Külföldi irodalom« rovatába; úgy találom, hogy igen háladatlan munka az a mindenféle írás; az ember csak ellenségeket szerez, hiába!"6 7 Császár alig egy évvel később már a Budapesti Híradóba sem írt. 1847. február 18-i levelé-59 Magyar életképek 1843-ból 15. 60 Molnár András 1990. 201. 61 Egyetlen bírálata: Bankó Jenő: Magyar életképek. Egy Zala megyei adózó-tói. A bunkós kritika szabályai szerént fontos pontossággal bírálva: egy biharmegyei nem-adózótól. In: Magyar Életképek II. köt. [1843.] 166-173. (Teljes terjedelemben közli Császár művének hatodik-nyolcadik képét.) Másolatáért Szilágyi Mártonnak tartozom köszönettel! 62 Pesti Hírlap 1843. augusztus 27. (277. sz.) 585. 63 A Világ zalai tudósításai a szerzők neve vagy szignója nélkül jelentek meg, ezért íróikat — Császár Ferenc esetleges zalai kapcsolatait — nem tudjuk azonosítani. 64 Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattár, Levelestár. Császár Ferenc levele Pompéry Jánoshoz, Pest, 1844. május 31. 65 Dénes Iván Zoltán 1989. 88., Dénes Iván Zoltán 2008. 123. 66 Mázi Béla: A Toldy Ferenc-hagyaték. In: Örökségünk, élő múltunk. Gyűjtemények a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. (Szerk. Fekete Gézáné) Bp., 2001. 159. 67 OSZK Kézirattár, Levelestár. Császár Ferenc levele Pompéry Jánoshoz, Pest, 1845. december
