Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: A „Fontolva haladó" Császár Ferenc. Egy konzervatív publicista a politika sodrában (1840-1847) III/637
ben adta tudtára Pompéry Jánosnak, hogy minden laptól visszavonult, kivéve a győri „Hazánk"-at; de még ott is csupán egyetlen cikke jelent meg abban az évben.6 8 Időközben 1844 végén Dessewffy Aurél gróf egykori hívei — Császár Ferenc harcostársai —, az újkonzervatívok vették kezükbe a kormányrudat Magyarországon. A kormány új politikai irányvonalának tényleges irányítója a második alkancellárrá kinevezett Apponyi György gróf lett, aki azonnal hozzálátott a nemesi vármegyék fölötti irányítás átvételéhez, annak érdekében, hogy majdan kormánytöbbséget szerezhessenek az országgyűlés alsótábláján. Apponyi elképzeléseinek végrehajtásában kulcsszerepet kaptak a vármegyék élére állított kormányhivatalnokok, a főispáni helyettesek (adminisztrátorok), akiknek az volt a feladatuk, hogy a főispánok és alispánok elnöki hatáskörét átvéve, személyesen irányítsák a vármegyei közgyűlés munkáját, és ott, valamint a választások alkalmával a kormány érdekeit szolgálva biztosítsák a konzervatív többséget.6 9 1845 első félévében a vármegyék több mint felében kormánypárti adminisztrátorokkal váltották le a főispánokat. így történt ez Zalában is, ahol a Deák vezette liberálisokkal szemben kellő erélyt nem mutató, sőt inkább velük rokonszenvező gróf Batthyány Imre főispánt állították félre.7 0 Zala vármegye főispáni helyettese a Tolnából származó Festetics Leó gróf lett, aki korábban nem viselt állami hivatalt, és noha tagja volt az országgyűlés főrendi táblájának, érdemi politikai tevékenységet addig nem fejtett ki. Nevét sokkal inkább óvoda és óvóképző alapítójaként, zeneszerzőként és zeneegyleti elnökként, valamint a Nemzeti Színház ügyében írott hírlapi cikkeivel tette ismertté.7 1 Az 1845. március 27-én kinevezett adminisztrátor Zala vármegye 1845. július 14-i közgyűlése alkalmával foglalta el hivatalát. Festetics Leó gróf július 13-án délután Császár Ferenc kíséretében érkezett a zalai megyeszékhelyre.72 Császár este tiszteletét tette az adminisztrátornál,7 3 majd másnap jelen volt a közgyűlésen is,7 4 ahol a liberális ellenzék — érthető módon — bizalmatlanul és ellenségesen fogadta a hivatalát elfoglaló főispáni helyettest. Festetics a beiktatása alkalmával — miután szándékát Császár Ferenc is helyeselte7 5 — Deák Fe-68 Martinkó András: Petőfi útja a győri Hazánkhoz. In: Petőfi és kora. (Szerk. Lukácsy Sándor és Varga János) Bp., 1970. 102. 69 Pajkossy Gábor 2003. 225. 70 Batthyány Imre gróf zalai főispánságáról: Béres Katalin: A Batthyányak és Zala vármegye kapcsolata a reformkorban és 1848-1849-ben. In: Pártvezér, miniszterelnök, vértanú. Tudományos emlékülés a 200 éve született Batthyány Lajos miniszterelnök tiszteletére. (Szerk. Molnár András) Budapest-Zalaegerszeg, 2008. 81-93. 71 Török Pál: Gróf Festetics Leó (1800-1884) emlékiratai. In: Napkelet 1928. 21. sz. 641-648., Molnár András: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében. Festetics Leó főispáni helyettes jelentései és emlékirata. In: Zalai történeti tanulmányok 1994. (Zalai Gyűjtemény 35.) (Szerk. Bilkei Irén) Zalaegerszeg, 1994. (a továbbiakban: Molnár András 1994.) 93-94. 72 Nemzeti Újság 1845. július 24. (115. sz.) 464. 73 Molnár András 1994. 102. 74 ZML kgy. jkv. 1845. július 14. 2. p. Császár Ferencet „váltófeltörvényszéki ülnök"-ként, előkelő helyen, közvetlenül a másodalispán után jegyezték fel a jelenlévő méltóságok névsorában. 75 Molnár András 1994. 104.
