Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: A „Fontolva haladó" Császár Ferenc. Egy konzervatív publicista a politika sodrában (1840-1847) III/637

ben adta tudtára Pompéry Jánosnak, hogy minden laptól visszavonult, kivéve a győri „Hazánk"-at; de még ott is csupán egyetlen cikke jelent meg abban az év­ben.6 8 Időközben 1844 végén Dessewffy Aurél gróf egykori hívei — Császár Fe­renc harcostársai —, az újkonzervatívok vették kezükbe a kormányrudat Ma­gyarországon. A kormány új politikai irányvonalának tényleges irányítója a második alkancellárrá kinevezett Apponyi György gróf lett, aki azonnal hozzá­látott a nemesi vármegyék fölötti irányítás átvételéhez, annak érdekében, hogy majdan kormánytöbbséget szerezhessenek az országgyűlés alsótábláján. Appo­nyi elképzeléseinek végrehajtásában kulcsszerepet kaptak a vármegyék élére állított kormányhivatalnokok, a főispáni helyettesek (adminisztrátorok), akik­nek az volt a feladatuk, hogy a főispánok és alispánok elnöki hatáskörét átvéve, személyesen irányítsák a vármegyei közgyűlés munkáját, és ott, valamint a vá­lasztások alkalmával a kormány érdekeit szolgálva biztosítsák a konzervatív többséget.6 9 1845 első félévében a vármegyék több mint felében kormánypárti admi­nisztrátorokkal váltották le a főispánokat. így történt ez Zalában is, ahol a Deák vezette liberálisokkal szemben kellő erélyt nem mutató, sőt inkább velük rokonszenvező gróf Batthyány Imre főispánt állították félre.7 0 Zala vármegye főispáni helyettese a Tolnából származó Festetics Leó gróf lett, aki korábban nem viselt állami hivatalt, és noha tagja volt az országgyűlés főrendi táblájá­nak, érdemi politikai tevékenységet addig nem fejtett ki. Nevét sokkal inkább óvoda és óvóképző alapítójaként, zeneszerzőként és zeneegyleti elnökként, va­lamint a Nemzeti Színház ügyében írott hírlapi cikkeivel tette ismertté.7 1 Az 1845. március 27-én kinevezett adminisztrátor Zala vármegye 1845. július 14-i közgyűlése alkalmával foglalta el hivatalát. Festetics Leó gróf július 13-án délután Császár Ferenc kíséretében érkezett a zalai megyeszékhelyre.72 Császár este tiszteletét tette az adminisztrátornál,7 3 majd másnap jelen volt a közgyűlésen is,7 4 ahol a liberális ellenzék — érthető módon — bizalmatlanul és ellenségesen fogadta a hivatalát elfoglaló főispáni helyettest. Festetics a beikta­tása alkalmával — miután szándékát Császár Ferenc is helyeselte7 5 — Deák Fe-68 Martinkó András: Petőfi útja a győri Hazánkhoz. In: Petőfi és kora. (Szerk. Lukácsy Sándor és Varga János) Bp., 1970. 102. 69 Pajkossy Gábor 2003. 225. 70 Batthyány Imre gróf zalai főispánságáról: Béres Katalin: A Batthyányak és Zala vármegye kapcsolata a reformkorban és 1848-1849-ben. In: Pártvezér, miniszterelnök, vértanú. Tudományos emlékülés a 200 éve született Batthyány Lajos miniszterelnök tiszteletére. (Szerk. Molnár András) Budapest-Zalaegerszeg, 2008. 81-93. 71 Török Pál: Gróf Festetics Leó (1800-1884) emlékiratai. In: Napkelet 1928. 21. sz. 641-648., Molnár András: Zala megye politikai viszonyai az 1840-es évek második felében. Festetics Leó főispá­ni helyettes jelentései és emlékirata. In: Zalai történeti tanulmányok 1994. (Zalai Gyűjtemény 35.) (Szerk. Bilkei Irén) Zalaegerszeg, 1994. (a továbbiakban: Molnár András 1994.) 93-94. 72 Nemzeti Újság 1845. július 24. (115. sz.) 464. 73 Molnár András 1994. 102. 74 ZML kgy. jkv. 1845. július 14. 2. p. Császár Ferencet „váltófeltörvényszéki ülnök"-ként, elő­kelő helyen, közvetlenül a másodalispán után jegyezték fel a jelenlévő méltóságok névsorában. 75 Molnár András 1994. 104.

Next

/
Oldalképek
Tartalom