Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése) IV/853
esés házasságok koronázta, szívós karrierépítésnek nevezhetjük leginkább.31 Olyan pályafutásnak, amelyben számos karriermodell és tőketípus keveredett egymással, és olyan életútnak, melynek végén egy rendkívüli politikai helyzetben egy különleges személyiségű és érdekérvényesítő képességű ember a megfogyatkozott területű magyar állam élére jutott. Pálffy Miklóssal és Esterházy Miklóssal ellentétben ugyanis Illésházy a Magyar Királyság szinte minden fontos igazgatási területét és intézményét bejárta: a végvárakon át a kamaráig, a vármegyétől a Magyar Tanácsig és a diétáig. Ennek köszönhetően a magyar társadalom szinte minden rétegével megtalálta a hangot. S noha igencsak anyagias természetű és sérelmeit sohasem feledő ember volt, mégis — legalábbis egyesek számára — megnyerő egyéniség lehetett. Pályáját Illésházy az 1560-as évek elején az említett Erdődy Péter bán szolgálatában kezdte, akinek talán az utóbbi rokona, Pálffy Péter ajánlhatta be. Tőle azután néhány esztendőre Lévára, majd Győrbe került, mely végvárakban 50 huszár kapitányaként szolgált. Lévára legkésőbb 1567 elején vagy ismét Pálffy, vagy Erdődy bán ajánlhatta tovább,3 2 hiszen ez idő tájt e várban székelt Dersffy István bányavidéki végvidéki és dunáninneni kerületi főkapitány (1564-1568), aki — mint láthattuk — Pálffy sógora és Erdődy veje volt. S noha kevéssé ismert, érdemes kiemelnünk: 1572-ben Illésházy egykori felettese, az 1568 augusztusában elhunyt Dersffy főkapitány özvegyét, az ekkor még mindig csak húsz esztendős Erdődy Annát vette feleségül. Messze rangján felüli házassága mégsem juttatta be az arisztokráciába, hiszen egyrészt Erdődy bán ekkor már félévtizede halott, fiai pedig kiskorúak voltak, másrészt Illésházy a bán özvegyével meglehetősen rossz viszonyban állt,33 végül Anna 1577 júniusában Pozsonyban, csupán 25 évesen elhunyt. Férje díszes síremléket állítatott neki, mégpedig nem családja korábbi temetkezőhelyén (Illésházán), hanem a Magyar Királyság első templomában, a pozsonyi koronázó dóm szentélyében.3 4 Felesége síremlékének előkelő helye jól jelezte Illésházy pályájának alapvető megváltozását, ám talán azt is, hova szeretne tartozni. Katonai szolgálata után ugyanis, apját követve, 1573-tól néhány esztendőn át még maga is Pozsony vármegye alispánja volt, majd 1577-ben fél évtizedre a Magyar Kamara tanácsosa lett. Azaz mesterien élt a Pozsony megyei nemesség számára megnyílt különféle karrierlehetőségek egész sorával. E sokrétű alapozás után a bá-51 Illésházy pályájára 1. Károlyi Árpád: Illésházy István hűtlenségi pöre. Bp. 1883. főként 17-26.; Ötvös Péter: Illésházy István az emigrációban. Egy magyar litterátor-politikus főúr típusa. Kandidátusi értekezés. Szeged 1985.; Szakály Ferenc - Hiller István: Illésházy István (1540-1609). In: Nagy képes millenniumi arcképcsarnok. 100 portré a magyar történelemből. Szerk- Rácz Árpád. Bp. 1999. 82-85.; Miliő Árpád - Pálffy Géza: A pozsonyi Szent Márton-templom késő reneszánsz és kora barokk síremlékei (16-17. század). Művészettörténeti Értesítő 51. (2002: 1-2. sz.) 131. és egészen frissen, különösen Illésházy személyiségéről és házasságairól Péter Katalin : Illésházy Istvánról. In: Tanulmányok Bocskai Istvánról. A 2006. április 22-én megrendezett konferencia előadásai. Szerk. Horváth Zita. (Publicationes universitatis Miskolcinensis - Sectio Philosophica, Tomus XIII. - Fasciculus 2.) Miskolc 2008. 127-165. 32 ÖStA HKA Hoffinanz Ungarn (a továbbiakban HFU) rote Nr. 44. 1582 Febr. fol. 198-199. és fol. 211-212. 33 Péter K.: Illésházy Istvánról i. m. 141-142. 34 Mikó Á - Pálffy G.: A pozsonyi Szent Márton-templom i. m. 129-131.: Nr. 10.
