Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában III/593
ben kulturális zsidó identitás konstrukciójára részben ebből a felismerésből fakadt. Amint írta az Egyenlőség 1911-ben: „kulturális eszközzel akarunk küzdeni a hitehagyás ellen. Ez az egyedüli mód a zsidó önérzet emelésére. És a zsidó önérzet az egyedüli eszköz a kitérések csökkentésére."20 4 VI. Kitérés után — Onvállalás, kötődés, fajiság A neológ értelmiség eleve bukásra ítélt törekvése, hogy a társadalmi életben válaszfalat emeljen a „hithű" és a „renegát" zsidók közé a kitérés és a kitért zsidók erkölcsi elítélésére épült, ebből nyerte legitimitását. Csakhogy míg a kitérést a neológ értelmiség következetesen és maradéktalanul elítélte, a kitérteket tekintve már maga sem volt konzekvens. Amiként egyes zsidók kitérésük után tanúsított viselkedése súlyosbította kikeresztelkedésük bűnét, úgy másoké ezt relatiuizálta. „Én sohasem csináltam titkot abból, hogy micsoda családból származom és nem is szégyenlem",20 5 jelentette ki Gajári Ödön szabadelvű párti képviselő, miután a t. ház 1898. január 3-ai ülésén Rakovszky István néppárti képviselő célzást tett zsidó származására. Gajárinak valójában már az apja kitért, anyja nemesi családból származó keresztény nő volt. Nem érdektelen, hogy Gajári mégis szükségesnek vélte hozzátenni: „A súlyt arra fektetem, hogy én egészen, minden ízemben magyar vagyok". Első kijelentése pártja soraiban „helyeslést", következő mondata „éljenzést" váltott ki.20 6 Fellépése mindenesetre ellene ment a származását minden áron rejtegetni igyekvő konvertita (leszármazott) kliséjének. A neológ értelmiség, ez esetben Büchler Sándor rabbi és történész, ha nem is éljenezte Gajárit, elismeréssel nyugtázta A Jövőben, amiért „cseppet sem szégyenkezik ősei miatt, kik zsidók voltak".20 7 Az 1848-as bécsi forradalom egyik vezéregyéniségének, a zsidóságához amúgy hű maradt Fischhof Adolfnak208 kitért testvérbátyja, az 1897-ben elhunyt orvos, Fischhof Vilmos, azzal érdemelte ki a felekezeti lapok jóindulatú figyelmét, hogy végrendeletében jelentős összeget hagyott zsidó felekezeti intézményekre, így 6000 forintot az Óbudai Izraelita Hitközségre, 4000 forintot a Pesti Izraelita Hitközség kezelésében álló Bródy Adél gyermekkórházra, illetve egy 10 000 forint tőkéjű, a budapesti egyetemen szigorló orvosnövendékek részére létesítendő alapítványra, amelynek kamata egyik évben egy zsidó vallású, másikban egy keresztény hallgató segélyezésére volt fordítandó. Noha „örök 204 Ivri: „Liga a renegátok ellen" i. m. 2. 205 Képviselőházi Napló 1896-1901. XI. köt. Bp., Pesti Könyvnyomda Rt., 1898. 289. 206 Uo. Választási beszédeiben Gajári nem mulasztotta hangsúlyozni Jó katholikus" mivoltát. L. Gajári Ödön: Beszéde. Elmondta Csongrádon 1896. évi október hó 11-én. Bp., Athenaeum, 1896. 17. Zsidó származása ettől függetlenül kijátszható és ki is játszott kártya maradt, így első, 1884-es választási kampánya alatt, midőn Gajárit a duna-pataji kerület, amint az Országgyűlési Almanach elszólásából kiderül, „az antisemita izgatások daczára" választotta képviselőjévé. L. Országgyűlési almanach 1886. Szerk. Halász Sándor. Bp., Athenaeum, 1886. 54. Egy antiszemita röpirat a következő választások idején is megemlékezett a „kikeresztelkedett zsidó" Gajári Ödönről. L. Szendrey Gerzson - Gareis József: A függetlenségi és az antiszemitapárt alapja és létjoga Magyarországon. Bp., Buschmann F., 1887. 11. 207 Dr. Büchler Sándor: „Bettelheim rabbi". A Jövő, 1898. jan. 21. 7. 208 Fenyő István: Adolf Fischhof és a Habsburg Monarchia. H. n., Argumentum, 2002. 10.
