Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában III/593
nyugovóra nem a zsidó temetőbe, hanem az evangélikusba vitték", írta elnézően az Egyenlőség egy rövidhírben, „érzelmeiben — úgy látszik — Fischhof dr. megmaradt zsidónak".209 Helfy Ignác ugyancsak 1897-ben bekövetkezett halálakor az Egyenlőség hosszú cikkben emlékezett meg a neves függetlenségi politikusról. Kitért zsidóról lévén szó, ez önmagában is szokatlan volt. „Hajdani felekezete iránt nem úgy viselkedett, mint sok más kitért zsidó", derül fény a megemlékezés okára. „Hogy mily nagy kegyelettel viseltetett elébbi vallása iránt — írta a hetilap —, az kitűnik különösen abból — és ezt sokan tudják közülünk — hogy mikor édes atyja, egy fölötte vallásos zsidó, elhunyt, Helfy — ki már akkor magyar országgyűlési képviselő volt — zsidó rítus szerint gyászolta meg. Megtartotta a hétnapos gyászt, és reggel és este, tán a Miatyánk után, elmondotta atyja emlékére a héber Kaddis-imát."21 0 Ha a méltatás visszafogott volt is, a „renegát" elvi elítéléséhez és jellemtelenségének ostorozásához képest az eltérés önmagában is rendkívüli. Helfy Ignác megítélésében egy további elem is közrejátszott - viszonya volt hitsorsosaihoz. „A hol igaztalanul bántották, vádolták hajdani felekezetét — írta az Egyenlőség —, Helfy, ha csak tehette, védelmére kelt. Tette ezt 1882-ben, a gyászos emlékű tiszaeszlári pör idejében és tette máskor is, minden alkalommal."21 1 A képviselőházban pártja nevében roppant gyakran felszólaló Helfy, aki önnön zsidó származásáról soha nem tett említést, valójában ritkán kért szót a zsidókat érintő viták alkalmával, a rabbiképző felállítása kérdésének szentelt 1874-es vitában bírálta a nyelvi elmagyarosodás terén véleménye szerint elégtelen előmenetelüket.21 2 Tény viszont, és nyilván ez magyarázza az Egyenlőség dicséretét, hogy Helfy még így is több alkalommal emelt szót a zsidók érdekében, mint a zsidó hitüknél maradt képviselőtársai többsége.21 3 Felekezeti szempontból Helfy persze elszakadt a zsidók közösségétől, noha megjegyzendő, a kitérés hangsúlyozottan magánéleti oka, Helfy vágya, hogy házasságra léphessen keresztény szerelmével, önmagában is jócskán enyhítette kitérése bűnét. „Nem büszkélkedünk mi Helfy Ignáczczal, mint hajdani hitrokonnal — írta az Egyenlőség —-, hisz, akármilyen érthető motívumból, mégis csak hátat fordított ősei hitének."21 4 Ám Helfy megítélése nem állt meg kitéré-209 Fischhof Vilmos dr. Egyenlőség, 1897. jún. 20. 11.; A végrendeletről A Jövő is megemlékezett. L. Egy kikeresztelkedett zsidó végrendelete. A Jövő, 1897. jún. 18. 4. Fischhof Vilmos jövendőbeli felesége, draskóci és jordánföldi Ivánka Petronella miatt tért át a lutheránus vallásra. Kempelen B.\ Magyar zsidó családok i. m. I. köt. 128. 210 Sz. M.\ Helfy Ignácz Egyenlőség, 1897. okt. 17. 7. Akárcsak Fischhof, Helfy is azért tért ki, hogy elvehesse keresztény szíve választottját, Helfy esetében egy olasz nőt, Garibaldi rokonát. Helfy Páduában, az 1850-es években tért át a katolikus hitre. Uo. 7.; Kempelen B.: Magyar zsidó családok i. m. II. köt. 59. 211 Sz. M.: Helfy Ignácz i. m. 7. 212 Képviselőházi Napló 1872-1875. XI. köt. Buda, Magyar Királyi Államnyomda, 1874. 261. 213 Az 1880-as évekig terjedő periódusra 1. Árpád Welker: Jewish Politics in Hungary: Jewish Parliamentary Politicians 1867-1890. PhD. Central European University, 2006. A parlamenti vitákon kívül Helfy a bizottsági üléseken is fellépett a zsidók érdekében, felszólalva például 1889-ban a Vallás és Közoktatásügyi minisztériumnak a zsidó tanátjelöltekkel szemben diszkriminatív kinevezési politikája ellen. L. Zsidó ügyek az országgyűlési pénzügyi bizottság ülésében. Egyenlőség, 1889. nov. 3. 1. 214 Sz. M.: Helfy Ignácz i. m. 7.
