Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Nagy Kornél: Az Elia Mendrul-ügy: a besztercei örmény viszály története (1697-1700) IV/945
doka még nem tisztázott, de a püspök szemszögéből a hittagadó pap célja nyilvánvalóan nem lehetett más, minthogy a közösségben visszatérítse az örményeket a katolikus hitről az apostolira. A papot azonban Rabutin generális segítségével elfogták, és a nagyszebeni tömlöcbe szállították. Oxendio pedig kijelentette, hogy a papot hittagadással és szodómia vádjával kívánja bíróság elé állítatni.10 5 Nersesowicz püspök eközben saját szakállára tovább nyomozott Oxendio ügyében, és jelentést küldött a püspök állítólagos visszaéléseiről, Accorsi prefektus és Hunanean érsek közbenjárására azonban a Propaganda Fide megtiltotta mesterkedéseit. Az unitus érsek kérésére 1699 nyarán Lembergbe visszarendelték Nersesowiczot, hogy a megromlott egészségű érsek munkáját ismét koadjutori minőségben segítse.106 Barberini prefektus Nersesowicz püspöknek azonban meghagyta, hogy tartsa szemét Oxendión, és ha a püspökkel kapcsolatos visszásságokról információ jutna el hozzá, azonnal jelentse neki.10 7 Apor István kincstartó viszont hosszú ideig nem nyugodott bele, hogy Oxendio „szárazon megúszta" a vele szemben lefolytatott eljárásokat. Ezért a püspököt 1699 júliusában zavaros pénzügyeinek kivizsgálása végett Kolozsvárra citálta. A „kincses városban" lezajlott bizottsági meghallgatáson a kincstartó Oxendio püspökön újfent tisztázatlan pénzügyeit, valamint 1696-ban történt hirtelen vagyongyarapodását kérte számon. Megfogalmazta azt az aggályát is, hogy az 1698 őszén működő vizsgálóbizottság elfogult volt a püspökkel szemben, mert annak munkájában a püspök segítője, Bonalini is részt vett. Valójában színjáték történt akkor, amelynek az volt a célja, hogy eltusolják a püspök kétes ügyleteit. Azaz a vizsgálóbizottság illegitim volt. A meghallgatáson részt vett Szebelébi Bertalan vikárius, valamint jelen voltak az erdélyi jezsuiták is — élükön Vizkeleti Zsigmonddal és Kapi Gáborral —, akik persze a püspök védelmére keltek.10 8 Különösen a Szebelébi vikárius 105 Az esetről Bonalini értesítette Kollonich bíborost, valamint Davia varsói apostoli nunciust is. ASV ANV Vol. 196. fol. 207r-v. 106 Accorsi mellesleg 1699. június 17-én írt levelében megjegyezte, hogy az Elia Mendrulügyben valójában senkit sem lehetett ártatlannak minősíteni. Az Oxendio püspök ellen felhozott vádaskodások azonban szerinte ronthatták az erdélyi örmény unitusok helyzetét. L. erről még: APF SC FA Vol. 4. fol. 542r-v.; APF SOCG Vol. 531. fol. 298r. fol. 308r.; APF SOCG Vol. 533. fol. 483r-v. fol. 484r.; APF LDSC Vol. 85. fol. 61v. 107 ASV ANV Vol. 196. fol. 217r.; Nersesowicz püspök Oxendio iránti ellenszenve még az 1680-as években kialakult. Mindent el kívánt ezért követni annak érdekében, hogy őt elmozdítsa erdélyi hivatalából. Nersesowicz ugyanis nem tudta megbocsátani, hogy ő helyette Oxendio lett az erdélyiek püspöke, annak ellenére, hogy Opizio Pallavicini bíboros, akkori varsói apostoli nuncius (1681-1688), az ő jelöltségét szerette volna kiverekedni a Propaganda Fide bíborosainál. L. erről APF ASC Vol. 56. fol. 138r-140v. fol. 254v-256v.; APF SOCG Vol. 495B. fol. 231r fol. 235r.; APF SOCG Vol. 496. fol. 503r-v. fol. 505r.; APF SC FA Vol. 4. fol. 610r-v.; Nersesowicz erdélyi örmény unitus püspöki jelöltségéről röviden említést tesz: APF LDSC Vol. 76. fol. 90v-91r.; vö. még erről Petrowicz, G.: La chiesa armena in Polonia i. m. 79. 108 Apor korábban jó viszonyt ápolt az erdélyi jezsuitákkal, de időközben Bethlen Miklóssal és Kapi Erzsébettel (Kapi Gábor jezsuita páter nővérével) gazdasági perpatvarba keveredett egy tordai malom és vicei ingatlanügyek kapcsán. A viszály miatt az erdélyi jezsuiták, közöttük Kapi Gábor és Vizkeleti Zsigmond szembefordultak a kincstartóval. Talán ezzel magyarázható, miért reagáltak ilyen hevesen Oxendio püspök esetében is. Bethlen Miklós ráadásul már csak felekezeti hovatartozása miatt sem kedvelte a kincstartót. „Apor, hogy az ő vallása mellett buzgott, jól tette, de hogy a többit mind el akarta rontani, az bizonyos, azért kellett énnékem véle veszekednem." Bethlen M.: Ön-
