Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Nagy Kornél: Az Elia Mendrul-ügy: a besztercei örmény viszály története (1697-1700) IV/945
1689 februárjában, az erdélyi örmény közösség nevében Vardan Hunanean unitus érsek kezébe letették a katolikus hitvallást. Sőt ők kérvényezték, hogy az érsek és az akkori varsói apostoli nuncius (1688-1690), Giacomo Cantelmi járjanak közbe a Szentszéknél Oxendio püspöki kinevezése érdekében.3 0 Andrea Alaczról viszont csak annyi információnk van, hogy 1692. évi Potoczky-féle viszály idején Oxendio püspök mellett állt ki, és másodmagával Yovhannës Naxsun petelei örmény unitus pappal, ő készítette el az erdélyi Gubernium számára az unitus örmények vallási szokásairól szóló jelentést.31 A megvádolt papok mindazonáltal nem hagyták válasz nélkül Oxendio püspök vádjait. Elia Mendrul és Andrea Alacz felvették a kapcsolatot Giovanni Antonio Davia (1660-1740) címzetes thébai érsekkel és varsói apostoli nunciussal, és a besztercei örmény közösség nevében panasszal fordultak hozzá. Levelükben Oxendiót korrupt és zsarnok főpapként írták le.32 Állításuk szerint minden egyes szolgáltatásért külön anyagi jutatást kért. Amennyiben a közösség tagjai ezt nem teljesítették, akkor a püspök megtagadta tőlük a szentségek kiszolgáltatását.3 3 Az érintettek informálták továbbá a nunciust arról, hogy 1697 Vízkeresztjén a besztercei örmény porták bejárásakor minden családfőtől anyagi ellenszolgáltatást erőszakolt ki. Aki erre nem mutatott hajlandóságot, azt kiátkozással fenyegette meg. Oxendio ezenkívül azzal a váddal is illette a közösséget, hogy a Karácsony ünnepét nem december 25-én, hanem a régi örmény kalendárium szerint január 6-án tartották meg.3 4 Oxendio a nagyszebeni apostoli vallású örmény kereskedőktől is stólapénzt szedetett be, akik erre nem voltak hajlandók, mert apostoli vallásúak lévén nem az unitus örmény püspök egyházi joghatósága alá tartoztak. Ráadásul ők nem is erdélyi, hanem anyaországi örmények voltak. A püspök által „zaklatott" kereskedők ezért kapcsolatba léptek a már bevádolt papokkal, és beszámoltak nekik Oxendio kísérletéről. Sőt a kereskedők egyszerűen csak csaló gazembernek és akasztófavirágnak nevezték a püspököt.3 5 Elia Mendrul és társai szerint Oxendio említett vádaskodásai más 30 APF CP Vol. 29. fol. 630r-631v. fol. 638r. fol. 644r-v. fol. 645r-v. fol. 647r. fol. 648r.; ELTE EKK CH Cod. 15. pag. 251-252.; ELTE EKK CH Cod. 16. pag. 34.; ELTE EKK CH Cod. 23. cap. 16. (Oldalszámozás nélkül); Lukácsy, K. \ História Armenorum i. m. 71.; Symbolae ad illustrandam históriám ecclesia orientális in terris Coronae S. Stephani. Ed. Nicolaus Nilles S. J. 2. k. Oeniponte 1885. 921.; A mechitarista Bárány Lukács szerint Elia Mendrul csak 1691-ben lett katolikus. Ez azonban egyértelmű tévedés, hiszen a szentszéki dokumentumok egyöntetűen megerősítették, hogy Elia Mendrul 1689 februárjában tette le a katolikus hitvallást Lembergben Hunanean örmény unitus érsek kezébe. Bárány L.: Verzirescul Auxendius i. m. 71. 31 L. ezt: ELTE EKK CH Cod. 21. pag. 77-80. 32 APF SC FA Vol. 4. fol. 523r-v. 33 Uo. 34 ApF gc fa Vol. 4. fol. 523r-v.; Valószínűleg az Elia Mendrul-ügy kapcsán születhetett meg az erdélyi örmények egyházi tévelygéseiről és hibáiról szóló dokumentum (Errores Ecclesiae Armenae). Szerzője ismeretlen, akit minden bizonnyal Oxendio püspök környezetében kell keresni. A hibák között szerepelt a khalkédóni egyetemes zsinat tagadása, a Triszagion imádság hibás éneklése, a katolikus egyház által eretnekeknek tartott egyházi személyek kultusza, az Eukharisztia helytelen kiszolgáltatása, valamint a helytelen naptárhasználat. A dokumentumot 1. ELTE EKK CH Cod. 24. pag. 289-292.; Kiadása: Nicolaus, N: Symbolae i. m. 916-918. 35 APF SC FA Vol. 4. fol. 523r-v.
