Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Nagy Kornél: Az Elia Mendrul-ügy: a besztercei örmény viszály története (1697-1700) IV/945

1689 februárjában, az erdélyi örmény közösség nevében Vardan Hunanean uni­tus érsek kezébe letették a katolikus hitvallást. Sőt ők kérvényezték, hogy az érsek és az akkori varsói apostoli nuncius (1688-1690), Giacomo Cantelmi jár­janak közbe a Szentszéknél Oxendio püspöki kinevezése érdekében.3 0 Andrea Alaczról viszont csak annyi információnk van, hogy 1692. évi Po­toczky-féle viszály idején Oxendio püspök mellett állt ki, és másodmagával Yov­hannës Naxsun petelei örmény unitus pappal, ő készítette el az erdélyi Guber­nium számára az unitus örmények vallási szokásairól szóló jelentést.31 A megvádolt papok mindazonáltal nem hagyták válasz nélkül Oxendio püspök vádjait. Elia Mendrul és Andrea Alacz felvették a kapcsolatot Giovanni Antonio Davia (1660-1740) címzetes thébai érsekkel és varsói apostoli nuncius­sal, és a besztercei örmény közösség nevében panasszal fordultak hozzá. Leve­lükben Oxendiót korrupt és zsarnok főpapként írták le.32 Állításuk szerint min­den egyes szolgáltatásért külön anyagi jutatást kért. Amennyiben a közösség tagjai ezt nem teljesítették, akkor a püspök megtagadta tőlük a szentségek ki­szolgáltatását.3 3 Az érintettek informálták továbbá a nunciust arról, hogy 1697 Vízkereszt­jén a besztercei örmény porták bejárásakor minden családfőtől anyagi ellen­szolgáltatást erőszakolt ki. Aki erre nem mutatott hajlandóságot, azt kiátko­zással fenyegette meg. Oxendio ezenkívül azzal a váddal is illette a közösséget, hogy a Karácsony ünnepét nem december 25-én, hanem a régi örmény kalendá­rium szerint január 6-án tartották meg.3 4 Oxendio a nagyszebeni apostoli vallá­sú örmény kereskedőktől is stólapénzt szedetett be, akik erre nem voltak haj­landók, mert apostoli vallásúak lévén nem az unitus örmény püspök egyházi joghatósága alá tartoztak. Ráadásul ők nem is erdélyi, hanem anyaországi ör­mények voltak. A püspök által „zaklatott" kereskedők ezért kapcsolatba léptek a már bevádolt papokkal, és beszámoltak nekik Oxendio kísérletéről. Sőt a ke­reskedők egyszerűen csak csaló gazembernek és akasztófavirágnak nevezték a püspököt.3 5 Elia Mendrul és társai szerint Oxendio említett vádaskodásai más 30 APF CP Vol. 29. fol. 630r-631v. fol. 638r. fol. 644r-v. fol. 645r-v. fol. 647r. fol. 648r.; ELTE EKK CH Cod. 15. pag. 251-252.; ELTE EKK CH Cod. 16. pag. 34.; ELTE EKK CH Cod. 23. cap. 16. (Oldalszámozás nélkül); Lukácsy, K. \ História Armenorum i. m. 71.; Symbolae ad illustrandam histó­riám ecclesia orientális in terris Coronae S. Stephani. Ed. Nicolaus Nilles S. J. 2. k. Oeniponte 1885. 921.; A mechitarista Bárány Lukács szerint Elia Mendrul csak 1691-ben lett katolikus. Ez azonban egy­értelmű tévedés, hiszen a szentszéki dokumentumok egyöntetűen megerősítették, hogy Elia Mendrul 1689 februárjában tette le a katolikus hitvallást Lembergben Hunanean örmény unitus érsek kezé­be. Bárány L.: Verzirescul Auxendius i. m. 71. 31 L. ezt: ELTE EKK CH Cod. 21. pag. 77-80. 32 APF SC FA Vol. 4. fol. 523r-v. 33 Uo. 34 ApF gc fa Vol. 4. fol. 523r-v.; Valószínűleg az Elia Mendrul-ügy kapcsán születhetett meg az erdélyi örmények egyházi tévelygéseiről és hibáiról szóló dokumentum (Errores Ecclesiae Armenae). Szerzője ismeretlen, akit minden bizonnyal Oxendio püspök környezetében kell keresni. A hibák kö­zött szerepelt a khalkédóni egyetemes zsinat tagadása, a Triszagion imádság hibás éneklése, a katoli­kus egyház által eretnekeknek tartott egyházi személyek kultusza, az Eukharisztia helytelen kiszol­gáltatása, valamint a helytelen naptárhasználat. A dokumentumot 1. ELTE EKK CH Cod. 24. pag. 289-292.; Kiadása: Nicolaus, N: Symbolae i. m. 916-918. 35 APF SC FA Vol. 4. fol. 523r-v.

Next

/
Oldalképek
Tartalom