Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Pálffy Géza: Pozsony megyéből a Magyar Királyság élére. Karrierlehetőségek a magyar arisztokráciában a 16-17. század fordulóján (Az Esterházy, a Pálffy és az Illésházy család felemelkedése) IV/853

Magdolnát) ugyanakkor a Hegyi família egy-egy tagja vette el. Mindeközben az Illésházyak Pozsony megyei névadó falujukban (Illésházán) a Csornákkal, Pálffy Péter Pozsony és Győr megye több településén a Lipcseiekkel, az utóbbi megyében pedig az Amadékkal birtokolt közösen.1

6

A sort e jómódú köznemesi csoport sokrétű kapcsolatrendszeréről még hosszan folytathatnánk. Eger hősi védelmének esztendejében (1552), amikor megszületett Pálffy Péter legifjabb fia (Miklós), a Magyar Királyságban aligha hitte volna bárki, hogy ez a Pozsony megyei kevéssé ismert, módosabb köznemesi kör egy évszázad alatt — Illésházy István (1608-1609), Esterházy Miklós (1625-1645) és Pálffy Pál (1649-1653) személyében — három nádort és számos főméltóságot ad a megfogyatkozott területű magyar államnak. De talán még 1583. április 8-án sem, midőn Esterházy Ferenc alispán galántai kúriájában meglátta a napvilágot fia, Miklós, aki nagybátyja (Illésházy István) Pálffy Katával kötött második házassága (1581) révén ekkor már a Pálffyakkal is rokonságban állt. Pedig ez időre mind a Magyar Királyság sorsa, mind az említett köznemesi csoport, sőt azon belül az Esterházy-Illésházy-Pálffy rokonság helyzete is óriásit változott. E változások jelentős mértékben kedveztek felemelkedésüknek, mely azonban a csaknem ugyanazon közegből induló három köznemesi família esetében rendkívül különböző utakon zajlott. Kamara Archívuma (a továbbiakban MKA), Városi és kamarai iratok (E 554), Fol. Germ. 745. fol. 6-10.; Esterházyra 1. a 64. jegyzet adatait. 16

Maksay F.: Magyarország birtokviszonyai i. m. 2. 598-599. (1549), 1. 351. (1549), ill. Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp. é. n. 24., 42. (1565)