Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Szili Sándor: Hunyadi Mátyás szövetsége és a „magyarkérdés" az orosz diplomáciában a 15-16. század fordulóján IV/773
Ha a Hunyadi Mátyás és III. Iván közötti levélváltások — Konsztantyin Baziljevics és Ágoston Magdolna által rekonstruált „menetrendjébe" — illesztjük Grigorej Zagrjaszkij eddig homályban rejtőző magyarországi utazását, és találgatásokba bocsátkozunk annak célját illetően, akkor a fent vázolt körülményekből kifolyólag arra gondolhatunk, hogy az orosz követ feladata a magyar király tájékoztatása lehetett Fjodor Kuricin kiszabadulásáról. Mátyás és III. Iván egyaránt aggódtak a szövetségi szerződés okmányaival utazó külügyi főhivatalnok eltűnése miatt. A két uralkodó Kuricin szabadlábra helyezése érdekében tett közös erőfeszítéseire enged következtetni Iván „gyjak" közlése: „O királyi felsége erre azt mondja, amint legelőször tudomást szerzett a szerencsétlenségről, mely Fjodor Kuricint érte a török császár [értsd: szultán] részéről Belegrádban,13 azon nyomban elküldetett miatta a török császárhoz, hogy bocsátaná el őt szépszerével. A császár pedig megírta O királyi felségének, hogy mihelyt legelőször megtudta, milyen dolog [történt] azzal az emberrel, tüstént szabadon bocsátotta, és Mengli Girej krími kán kezébe adta... Úgyszintén, legelőször is azt mondja O királyi felsége, ha Fjodor Kuricin még nem érkezett meg, s ha még a török császárnál lenne, akkor egész Törökföldön kerestetni és fürkészni akarja, miként tudná [a szultán] szépszerével és jó egészségben elbocsátani hozzád, a fivéréhez, a nagy fejedelemhez..."14 1486 márciusában III. Iván a Krímbe küldött követén keresztül fejezte ki köszönetét Mengli Girejnek amiatt, hogy a kán elhozatta a török szultántól Kuricint és kíséretét, majd útnak indította őket Moszkvába.75 A Grigorej Zagrjaszkij missziójával kapcsolatos körülmények — még ha a hipotézis szintjén is, de — ismételten rámutatnak, hogy Hunyadi Mátyás és III. Iván kölcsönösen nagy jelentőséget tulajdonítottak szövetségüknek. A két uralkodó kapcsolattartásának intenzitása is alátámasztja ezt. A magyar és az orosz udvar többszöri követváltásának utóéletéhez további adalékot nyújt a nagyfejedelmi levéltár valamikor 1572 és 1575 között76 összeállított leltárjegyzéke, mely 227. lapjának hátoldalára a következőket írták: „7. fiók. Benne pedig Matyjas ugor király szerződésének oklevele és Iván nagyfejedelem oklevelének másolata, valamint ugyancsak Matyjas király 2 elküldött (ok)levele, meg Vlagyiszlav,7 7 ugor király elküldött (ok)levele."1 8 A „7. fiók" szavak fölé valaki odaírta: „Iván7 9 könyvei szerint az uralkodónál8 0 van a kincstárban".8 1 Eszerint Hunyadi Mátyás király III. Iván részére kiállított négy vagy öt82 diplomája közül az 1547. és az 1571. évi moszkvai tűzvészt követően 73 Belegrad: Akkerman. 74 PDSZ 159., 160. oszl. 75 Szbornyik Imperatorszkovo Russzkovo isztoricseszkovo obscsesztva T. 41. Szankt-Petyerburg 1884. 47. 76 Opiszi carszkovo arhiva i. m. 8-9. 77 (Jagelló) II. Ulászló cseh (1471-) és magyar (1490-1516) király. 78 Opiszi carszkovo arhiva i. m. 18. A forrásban: f. 227v. (1. 227 ob.) 79 Iván Mihajlovics Viszkovatij gyjak, a Követi Kormányszék vezetője (1549-1562). Kivégezték 1570-ben. Az 1547. évi tűzvész után ő irányította a cári archívum leltárának elkészítését. 80 IV Iván nagyfejedelem (1533-1584), 1547-től cár. 81 Opiszi carszkovo arhiva i. m. 18. 82 A szövetségi szerződés magyar ajánlata 1482-ben érkezett Moszkvába (PDSZ 161. oszl.), a ratifikálással egyenértékű eskünyilatkozatot (1483?) Kuricin hozta el Magyarországról (PDSZ 161.
