Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Szili Sándor: Hunyadi Mátyás szövetsége és a „magyarkérdés" az orosz diplomáciában a 15-16. század fordulóján IV/773
déli útvonalon (Krím-Moldva) indult el a magyar király udvarába.63 III. Iván üzenete, amelyet Stibor magával vitt Mátyáshoz, egyértelművé teszi, hogy az oklevél átadója az egyetlen 1488 nyarán Magyarországra delegált orosz követ volt: „Ezen oklevelünkre írnád meg a magad oklevelét, s [küldenéd vissza] hozzánk ugyajiezzel az emberünkkel, aki elhozza neked ezt az oklevelet. Azt az emberünket pedig magadnál ne tartóztasd, de bocsátanád el haladéktalanul, hogy a valachoknál lévő emberünkhöz utazzon, mivel egy emberünknek a valachoknál kell várnia őt. Az embered pedig, Iván gyjak, Németföldön keresztül kéredzkedett el tőlünk, s mi el is bocsátottuk hozzád, de vele küldtük saját emberünket, hogy átkísérje őt Livland földjén a tengerig. S megparancsoltuk az emberünknek, hogy az emberedet, Ivánt, Livland földjén ültesse hajóra, és utasítottuk, hogy a tengeren kísérje el azon németekhez Lübeckig vagy más helyre, ahová az emberednek, Ivánnak szüksége lesz. Azonban nem küldtük el az emberünket hozzád ezen az úton az embereddel együtt. Azért, mert azt mondják, hogy ott, a tengeren túl, arra az útra bényúlnak a császár földjei és a közös ellenségünk, Kazimír lengyel király vejének földjei,64 s az emberünk nem mehetett hozzád az embereddel együtt azon az úton."65 Az Ivángyja/eot Kolivánig6 6 (és onnan Lübeckig?) kísérő orosz megbízottat Dmitrej Davidov fia Zagrjazszkijnak hívták.67 Következésképpen, Grigorej Zagrjaszkijnak — akit III. Iván „ugor királyhoz bocsátott követeként" aposztrofált a leltárjegyzék — Iván gyjak hazaindulása, azaz 1488 júliusa előtt, illetve 1487. szeptember 1. után kellett útra kelnie.68 A kiváló orosz kutató, Nyikolaj Rogozsin indoklás és kommentár nélkül 1486-ra datálja Grigorej Zagrjazsszkij Magyarországra küldését.6 9 Ennek a hipotézisnek (ha nem elírásról van szó) egyedüli magyarázata a korban követett hivatali gyakorlat lehet. A „füzeteket" tematikus rendben állították össze, tehát Zagrjaszkij missziójának — akár megelőzte Iván gyjak megérkezését, akár követte azt — kapcsolatban kellett lennie a magyar diplomata megbízatásával. Iván egyetlen céllal jelent meg Moszkvában, meg akarta tudni, hogy a megerősítő okmányt hozó Kuricin elérte-e az orosz fővárost,7 0 ennek hiányában viszont tisztázni, hogy a nagyfejedelem elkötelezett-e még a Jagelló-ellenes szövetség mellett.7 1 Másra nem volt felhatalmazása, ami kiváltotta III. Iván rosszallását, aki konkrét hadicselekmények hírét szerette volna hallani tőle a Kremlben oly hőn óhajtott magyar-lengyel frontvonalról.72 63 Uo. 168. 64 Értsd: a stettini herceg birtokai. 65 PDSZ 167-168. oszl. 66 Kolivan: Tallinn (németül Reval) korabeli orosz neve. 67 PDSZ 164. oszl. 68 A 6996. év 1487. szeptember 1-től 1488. augusztus 31-ig tartott. 69 Rogozsin, Ny. M. Poszolszkije knyigi i. m. 123. 70 Kuricin visszatérésének időpontja ismeretlen. Iván „gyjak" Moszkvába érkezésekor (1487. szeptember) már egyike volt azoknak, akik a magyar követet fogadták, és tárgyaltak vele. PDSZ 161. oszl.; Baziljevics feltételezése szerint Kuricin 1486 végén vagy 1487 elején lehetett ismét az orosz fővárosban. Baziljevics, K. V Vnyesnyaja polityika i. m. 250.: 3. jegyz. 71 PDSZ 159-161. oszl. 72 Baziljevics, K. V. Vnyesnyaja polityika i. m. 251.
