Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Miru György: A szabadság elve és a nemzet elve. Kossuth Lajos és Teleki László vitája a közösségi autonómiák értelmezéséről III/703
Kossuth azzal vádolta Telekit, hogy nem fejti ki, mit ért az ország föderalizálásán, pedig az álláspontok világosan elkülönültek. Kossuth nem volt hajlandó engedni a tartományi felosztás elvének, Teleki viszont következetesen ragaszkodott hozzá. Részben a nemzetiségek megnyerése miatt, részben azért, mert csak így látta megvalósíthatónak azt, hogy Magyarország a térség politikai berendezkedését átformáló és függetlenségét is biztosító konföderációnak szervező ereje legyen.7 0 Kossuth a Habsburg Birodalom helyén létrejövő és a nagyhatalmak expanziójától a kis nemzeteket megvédő, azok szabad fejlődését biztosító konföderációnak lelkes hívévé vált, s több tervezet kidolgozásának is részese lett. „Én Magyarországot akarom foederalva látni Szerbiával, Croatiaval, Moldva-Oláh és Lengyel Országgal stb., de Magyarországot foederált az az egymástól független provinciákká felosztva látni: nem."71 1850-es tervezetében Magyarországot a létesítendő konföderáció centrumának tekintette. Eszerint a konföderációt független államok alkotják, amelyek egymás területi és önkormányzati függetlenségét nem csorbítják, s a cseh, lengyel, román, szerb, szlavón, horvát, dalmát és magyar nemzeteket foglalja magába, amelyeknek biztosítja „saját históriai terrenumán status existentiáját". A szövetség a térséget fenyegető nagyhatalmi, főként orosz törekvések elhárítására alakul védelmi célokkal és gazdasági közösségként, meghatározott közös ügyekkel és azokat kezelő intézményekkel.72 Kossuth kezdetben azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a konföderáció a Török Birodalom névleges szuverenitása alatt jön létre. Nemcsak azért, mert éppen török földön tartózkodott, hanem mert szüksége volt Törökország támogatására Oroszország és Ausztria ellen, s mivel a jövőbeli konföderáció balkáni tagjai még a Török Birodalomhoz tartoztak, nem akart azok függetlenségének ösztönzésével konfliktust előidézni a Portával. Úgy vélte, hogy Törökország csak akkor állhat élére a konföderációnak, ha Szerbiának, Moldvának és Oláhországnak „tágabb nemzeti s political függetlenséget és szabadságot" biztosít.73 Teleki a török szuverenitás kiterjesztését nem tartotta jó ötletnek, szerinte sem a Porta, sem a francia és angol diplomácia nem támogatná azt, de zavarba hozná a szabadságukért küzdő népeket és a magyarokkal szimpatizáló liberális közvéleményt is.74 Kossuth a centralisztikus politikai berendezkedéssel szemben a föderatívban látta a szabadság biztosítékát, azonban a föderatív elvet csak a municípiumok, a megyék és az államok szintjén fogadta el, a megyéknél nagyobb területi önkormányzatok, a tartományok esetében elutasította azt. Teleki szintén sokat várt a föderatív elvtől, de érvényesíthetőnek vélte azt, nemcsak az államszövetség esetében, hanem a nemzetiségi tartományok szintjén is.7 5 * * * 70 Teleki Kossuthnak 1848. október 10. TLVM II. 16.; TLVM II. 28. 71 Deák /.: Konföderációs tervek i. m. 542. L. még Kossuth és Batthyány megbízólevele Carosininak 1850. január 18. A Kossuth-emigráció Törökországban i. m. 664.; Spira Gy.: Alkotmányterv i. m. 12-13.; Kossuth Telekinek 1850. április 18. Horváth Z.: Teleki László i. m. II. 219.; Kossuth demokráciája i. m. 26., 31.; Horváth Z.: Teleki László i. m. II. 221-223. 72 Kossuth demokráciája i. m. 39, 41-44. 73 Horváth Z.: Teleki László i. m. II. 209, 221-223, 227.; Kossuth demokráciája i. m. 43. 74 R90 I 692. Ellenérveit Batthyány Kázmérnak is kifejtette 1850 tavaszán. L. Horváth Z.: Teleki László i. m. II. 224-226.; TLVM II. 54-55, 59-60. 75 Kossuth demokráciája i. m. 39-40, 41.
