Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Miru György: A szabadság elve és a nemzet elve. Kossuth Lajos és Teleki László vitája a közösségi autonómiák értelmezéséről III/703
Teleki már 1849 tavaszi üzenetében hivatkozott a nagy politikai jelszavak összefüggéseire: „Feladatunk nehezebb, mint volt a 89-ki frankhoni. Liberté, égalité, fraternité, még nem elég. A népek nemzetiségi életet is kívánnak élni. Olly rendszert kellene állítanunk, melly által a nemzetiség egysége hiányát az egyéni, és nemzetiségi jogok egyeztetése és méltánylata által pótolják."36 Ezt a véleményét később is fenntartotta, éppen Kossuthnak írta, hogy „a szabadság, egyenlőség és testvériség elveit nem csak egyénekre, de nemzetiségekre is kívánjuk alkalmazni".3 7 Kossuth, bár maga is tisztában volt az elvek fontosságával, a politika gyakorlatias jellegét hangsúlyozta, és elutasította a doktrinerséget, vagyis azt, hogy az elvont eszmékből induljanak ki: „Nekem nem elég általános eszmék pengetése, mint Liberté, Egalité, Fraternité; — az igen németes theorizálás — ezen Európa népei már rég tul vannak — nállam a practicumról, az eszközökről s az operatio organismusának harmóniájáról kell szónak lenni." „Óvakodjanak az általános nagy abstract eszmék, általános ideálok pengetésétől — A népek rég tudják, hogy jó volna a szabadság, egyenlőség és jó volna testvériesen kezet fogni; — hanem azt kérdik: Hogyan? mikép?"38 Ugyan e sorok közvetlen címzettje nem Teleki volt, de az üzenet neki is szólt, hiszen Kossuth hajlott arra a véleményre, hogy Teleki könnyen átadja magát a teoretizálásnak, és inkább az elvont eszméket, mint a gyakorlatias megoldásokat helyezi előtérbe. Teleki valóban elutasította Magyarország jövőbeli politikai berendezkedésére irányuló tervezgetéseket, olyan jelentős eltéréseket érzékelt a különböző politikai szándékok között, hogy konkrét javaslatok helyett csupán alapelvek deklarálását tartotta elfogadhatónak. Egy megnyugtató nyilatkozatot sürgetett a nemzetiségek felé jogaik elismerésére, egyébként az alkotmányozási terveket a függetlenség kivívása utánra halasztotta volna.39 Kossuth viszont úgy vélte, hogy a nemzetiségek támogatásának előfeltétele az, ha tisztában vannak azzal, hogy mit várhatnak a független Magyarországtól, ezért a demokratikus politikai intézményekre vonatkozó elképzelését már 1850. június 15-én kifejtette, majd még részletesebben kidolgozta alkotmánytervében 1851 tavaszán.4 0 Vagyis úgy vélte, hogy az eszmék, az elvek épp az organizáció által, intézmények felállításával fejthetik ki hatásukat. Teleki és Kossuth közt azért alakult ki vita, mert eltérően képzelték el az egyéni szabadság és a közösségi szabadság egyeztetését. Mindketten érzékelték, hogy a kor meghatározó elvei, a szabadság és a nemzetiség ellentmondásba kerültek egymással. Kossuth egy 1858-ban keletkezett, politikai kézikönyvnek szánt, de befejezetlen kéziratában a közösségi együttélés normáinak kialakítá-36 Teleki Kossuthnak 1849. május 14. TLVM II. 27. 37 Teleki Kossuthnak 1851. április 7. Deák /.: Konföderációs tervek i. m. 722. L. még Teleki Vukovicsnak 1851. szeptember 13. TLVM II. 84. 38 Kossuth Heliadenak 1850. szeptember 18. Deák I.: Konföderációs tervek i. m. 607-608. L. még Kossuth demokráciája i. m. 40. és Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről. Századok 109. (1975) 558-559. 39 Teleki Kossuthnak 1850. január 26. MOL R90 I 692.; TLVM II. 54., 60.; Deák /.: Konföderációs tervek i. m. 602. Hasonló érveket fejtett ki Kossuthnak Vukovics is 1851. január 5-i levelében. MOL R90 I 1054. 40 Kossuth demokráciája i. m. 44-50., 53-74.; Spira Gy.: Alkotmányterv i. m. 49-83.
