Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Miru György: A szabadság elve és a nemzet elve. Kossuth Lajos és Teleki László vitája a közösségi autonómiák értelmezéséről III/703
levelek, illetve követek útján küldött szóbeli üzenetek formájában tartott kapcsolatot. Kossuth az OHB elnökeként, amennyire jutott erre ideje, a külpolitikát is irányította, majd a függetlenség deklarálása és a Szemere-kormány megalakulása után gróf Batthyány Kázmér külügyminiszter küldött utasításokat a külföldi ügyvivőkhöz.. Ez azonban nem akadályozta sem Telekit, sem pedig Pulszkyt, hogy Kossuthot közvetlenül is tájékoztassák.3 Világos után Teleki Párizsban maradt, s mint emigráns politikus továbbra is diplomáciai úton, illetve a nyugati közvélemény informálásával próbálta a magyar ügy iránti szimpátiát elmélyíteni, a menekültek kiadatását megakadályozni, illetve helyzetükön segíteni. Párizsban a magyar emigráció egyik fontos központja alakult ki. Kossuth megmenekült ugyan a kiadatástól, de nem tudott nyugatra távozni, a Porta a birodalom belsejébe internálta. Első elkeseredése után, sokat bírált lépésként, visszavette kormányzói címét, ezzel jelezte, hogy igényt tart az emigráció politikai irányítására. Ázsiai elzártságában csak nehézkesen, levelezés vagy követek útján tudott kapcsolatokat fenntartani, elsősorban az őt felkereső személyeket, illetve a Törökországban működő ágenseit foglalkoztatta. Internálása helyére, Kütahiába megérkezve a rendszeres érintkezés szándékával vette fel a kapcsolatot nyugati ágenseivel, Telekivel és Pulszkyval. Elsősorban diplomáciai lépéseket várt tőlük, de Telekivel 1850 nyarán élénk levélváltások keretében eszmetörténetileg is érdekes vitát folytatott a nemzetiségi kérdés megoldásának lehetőségéről.4 A probléma: a nemzetiségi kérdés A magyar liberálisok miközben kidolgozták és megvitatták a rendiség lebontásának, átalakításának módjait, hamar beleütköztek a nyelvileg, etnikailag is sokszínű társadalom problémáiba. A liberális elveken alapuló társadalom-átalakítási program az egyént tekintette kiindulópontnak, a jogok eredetének, alanyának, ezért a jogegyenlőség programjával megpróbálta azt közösségi (elsősorban jogi) kötelékeiből kioldani. Ez azt jelentette, hogy újra kellett értelmezni a közösségalakítás elveit is, azt, hogy miként szerveződjenek az egyének közösséggé a polgári társadalom képződésének folyamatában. A hazai liberálisokat komoly dilemma elé állította az a kérdés, hogy a nyelvi-etnikai alapon szerveződő közösségeket milyen jogok illessék meg, miközben azok kiformálták nemzeti identitásukat (nemzetiség), és arra törekedtek, hogy növeljék önrendelkezésüket. A magyar nemzeti mozgalom részéről többféle válasz született, majd jelentős viták után kidolgozták a politikai nemzet koncepcióját.5 Úgy vél-3 Ováry-Avary Károly: Teleki László gróf párizsi küldetése 1848-ban. Háborús Felelősség 2. (1931) 434-442.; Lengyel T.: Gróf Teleki i. m. 52-96.; Kemény G. G.: Teleki László i. m. 53-78.; Horváth Z.: Teleki László i. m. I. 197-229, 238-290.; Csorba L.: Teleki László i. m. 23-28.; Csorba L.\ Egy barátság i. m. 79-81. 4 Lengyel T.: Gróf Teleki i. m. 97-112.; Kemény G. G.: Teleki László i. m. 78-92.; Horváth Z.: Teleki László i. m. I. 291-353.; Csorba L.\ Teleki László i. m. 28-31.; Csorba L.: Egy barátság i. m. 81-85. 5 A reformkori nemzetértelmezésekről Kávássy Sándor: Kossuth nemzetelmélete. In: A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. I. Szerk. Benkő László. Szeged 1966. 113-117.; Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején. Bp. 1982. 25-41, 64-70.; Szűcs Jenő: A nemzet historikuma és a történetszemlélet nemzeti látószöge.
