Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Fejezetek Teleki László gróf párizsi diplomáciai működésének történetéből III/669
tudja, mit teszen — működik, s nem sejti, mi célra. - Ók is azt gondolják, hogy a békét biztosítják Európában, amíg a háborút mind kikerülhetlenebbé teszik. Az orosz diplomaták perse [sic!] simák — s csak azon kérdésekről ítélve, mellyek orosz és török közt most éppen szőnyegen vannak, — azt gondolná az ember, hogy minden könnyen eligazítható. - De a cár jellemét is tekintetbe kell venni, s mérgit - s terveit s gyűlöletét. Aztán meg, aki ismeri Oroszhont, tudja, hogy ott a katonaság számát kisebbítni nem lehet. - Il leur est impossible de licencier leur troupes.167 Mert a katona otthon se jobbágy, se úr nem lévén — hanem kivételi állásban — a kettő közt, csak zavart okoz — nincs más mód tőlle szabadulni — mint az ellenség által agyonlövetni. Itt a kormány helyzete igen kétes — a parlamentaris többség ugyan nem hiányzik — de ez sokkal reactionariusabb a kormánynál. Ennek vezére Thiers. Egyébbaránt nemsokára meg fog oszlani — már ollyan emberek, mint Victor Hugo168, külön váltak tőlle. — (A többek közt Victor Hugo gyönyörű beszédet tartott a római dolgokba169 , amint olvasni fogtad a hírlapokban, en passant 170 Austriát s küllönösen Hainaut171 és Radetzkyt17 2 megbélyegezte úgy, amint érdemlik - mit meg is köszöntem neki.) A parlamentaris többség Thiers-rel à la tête173 igen elégületlen volt az elnöknek a római dolgokban Edgar Ney-hez174 intézett levelével - Odillon Barrot utolsó beszédében kisimította a dolgot, s ügyekezett az elnöki levelet a pápai motu proprioval175 egyhangzásba hozni — 167 Elképzelhetetlen számukra, hogy elbocsássák csapataikat» 168 Hugo, Victor (1802-1885) költő, író, politikus, az alkotmányozó és a törvényhozó nemzetgyűlés tagja, 1851-ben emigrál. 169 Louis Napoléon Bonaparte köztársasági elnök 1849. április 14-én intézkedett arról, hogy egy francia expedíciós haderő induljon a Római Köztársaság ellen. Az akció célja az volt, hogy megakadályozza Ausztria további itáliai térnyerését; azaz, hogy ne a császári csapatok verjék le a római forradalmat. A francia haderő április 22-én indult el Toulonból, 24-én szállt partra Civitavecchiánál, s május l-jén intézte első támadását Róma ellen. A francia nemzetgyűlésben az expedíció kapcsán komoly vita robbant ki. Május 16-án a szembenálló felek fegyverszünetet kötöttek, de június elején a franciák újabb támadást indítottak. Végül július 3-án szállták meg Rómát, ahol feloszlatták a római nemzetgyűlést. (A francia csapatok ezt követően 1870-ig maradtak a Pápai Állam területén.) 170 mellesleg 171 Haynau, Julius von, báró (1786-1853), 1848-ban cs. kir. altábornagy, temesvári dandárparancsnok, az év nyarától Észak-Itáliában szolgál, előbb Verona parancsnokaként, majd hadtestparancsnokként, 1849 május végétől táborszernagy, a magyarországi cs. kir. hadsereg főparancsnoka, Magyarország teljhatalmú katonai kormányzója, 1850 júliusában elmozdítják. 172 Radetzky von Radetz, Josef, gróf (1766-1858), cs. kir tábornagy, az itáliai cs. kir. hadsereg főparancsnoka. 173 Az élen 174 Ney, Napoléon Henri Edgar, gróf (1812-1882), katonatiszt, Louis Napoléon Bonaparte szárnysegédje. 175 Nem vitatható pápai kinyilatkoztatással. IX. Pius 1849. szeptember 4-én, egy nápolyi hajó fedélzetén Gaeta városából Portici királyi palotájába tette át székhelyét, és itt adta ki szeptember 12-én azt a Motu Proprio-t, amelyet Antonelli bíboros főbb vonalakban már ismertetett egy, diplomatáknak tartott előadásán. Jelentőségét mutatja, hogy az ebben felvázolt államberendezkedés apróbb módosításokkal egészen 1870-ig, Róma francia megszállásának megszűnéséig érvényben volt. A Motu Proprio csak a kereteket vázolta fel, a részleteket a később kiadott rendeletek tartalmazták. Az okmány kormányzati és ügyintézési reformokat ígért, emellett az ideiglenes kormány és az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjain, a felkelés katonai vezetőin, valamint az 1846. évi amnesztia alkalmával amnesztiában részesülteken és a köztörvényes bűnök elkövetőin kívül általános közkegyelmet helyezett kiáltásba. Ennek alapján szeptember 18-án egy bíborosi bizottság hirdette ki az
