Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Hermann Róbert: Fejezetek Teleki László gróf párizsi diplomáciai működésének történetéből III/669
de ez neki mégsem sükerült — annyi bizonyos, hogy Thiers és Bonaparte jó barátok többé nem lesznek - s az elnök meg nem bocsátandja Thiers-nek, hogy ez rapportjában176 a római dolgok fölött az elnöki levelet még említésre méltónak sem találta.17 7 - Néhány hét alatt itt is kiüt az egyenetlenség — s az elnök győzni fog Thiers fölött, de csak a szabadelmű párt segítségével — és éppen azért hiszem, hogy néhány hét alatt Frankhonban minden jobbra fordul. — így vagy amúgy — de minden esetre. A mostani állapot nem maradhat. - Amit a komáromi föltételekről178 írtál, már megkésett dolog ugyan — de mégis megírtam Pulszkynak — tegyen, mit tehet.17 9 - Az itteni török követ, Callimachi herceg180 igen jól nyilatkozik18 1 — a Porta az itteni kormányokra számolhat — csak szorítsd őket ott. - De igen jó volna barátinkat Widdinből minél elébb útnak indítni — csak passusokat nekik! — ügyezzél ezen, kérlek - rajtam nem múlik. Nem lehetek nyugodt, míg ők ott vannak. Aztán majd készítsünk terveket! Örvendek azon, hogy veled mindenben tökélletesen egyetértek — Kossuthot védni amnesztiát. A Motu Proprio, illetve az amnesztia-rendelet szövegét közli: Acta Pii IX, Pontifícis Maximi. Pars Prima, acta exhibens quae ad Acclesiam universam spectant I—VII.; Parte seconda, che comprendre i motu-propri, chirografl, editti, notificazioni ecc., per lo Stato Pontifïcio: I. (1846-1850.) Roma, s. d. 286-290. és 293-294. A kérdésre ld. még Giacomo Martina S. J.: Pio IX (1846-1850). Miscellanea Históriáé Pontificiae, vol 38. Roma, 1974. 391-392. - Az adatokért hálás köszönettel tartozom Pete László barátomnak, a Debreceni Tudományegyetem Olasz Intézete docensének.. V ö. még Alphonse Balleydier: Histoire de la révolution de Rome. Tableau religieux, politique et militaire des années 1846, Í847, 1848, 1849 et 1850 en Italie. Paris, 1851. Tome II. 379.; Edward Lubienski: Guerres et révolutions d'Italie en 1848 et 1849. Paris, 1852. 472.; François Tommy Perrens: Deux ans de révolution en Italie (1848-1849). Paris, 1857. 120-121. 176 1849. október 13-án kelt jelentésében. A parlamenti vitára október 18-19-én került sor. Ismerteti A. Balleydier Histoire II. 380-384. Az október 18-i ülés jegyzőkönyvét közli Alexis de Tocqueuille: Souvenirs. Préface de Fernand Braudel. Postface de J. P Mayer. Texte établi par Luc Monnier et annoté par J. P Mayer et B. M. Wicks-Boisson. [Paris, 1978.] 410-427. 177 Louis Napoléon Bonaparte francia köztársasági elnök 1849. augusztus 18-án Edgar Neyhez, a római expedíciós hadtest hadsegédjéhez írott levelében közölte, hogy Franciaország nem a pápa világi hatalmának visszaállítása érdekében, csupán a túlzó köztársasági mozgalmak miatt intézett támadást a Római Köztársaság ellen. Közli A. Balleydier: Histoire II. 347-349, téves, május 18-i dátummal F. T. Perrens: Deux ans 118-119. Kivonatosan ismerteti Jean Dautry: Az 1848-as francia forradalom és a köztársaság. Fordította Hegedűs Eva. Bp, 1981. 339. A levél szeptember 7-8-án a sajtóban is megjelent. Adolphe Thiers azért mellőzte a levél említését a római expedícióról készített — Teleki által is említett — parlamenti jelentésében, mert úgy vélte, hogy Bonaparte ez által a pápa, illetve Ausztria ellenségének tűnhet a világ szemében, s ez háborús veszélyt jelent Itáliában. Ld. erre Alexander Hübner párizsi osztrák követ Thiers közlései alapján írott 1849. október 26-i jelentését Felix zu Schwarzenberg herceg, miniszterelnökhöz, közli Hajnal I.: A Kossuth-emigráció i. m. I. 838-842. Az elnök egyébként október 31-én leváltotta Odillon Barrot kormányát, és újabb, miniszterelnök nélküli kormányt alakított. 178 Ti. a Klapka György vezérőrnagy által védett komáromi erőd 1849. szeptember 27-én megkötött kapitulációs feltételeiről. A megadási egyezményt közli Klapka Gy.: Emlékeimből i. m. 197-198. 179 Ezt a levelet nem ismerjük. (Teleki 1849 októberében Pulszkyhoz írott levele közül csak egy ismert.) 180 Callimachi herceg, görög származású török diplomata, ekkor a Török Birodalom párizsi követe. 181 Teleki 1849. október 2-án négy óra hosszat tárgyalt Callimachival, s köszönte és dicsérte a Porta Oroszországgal és Ausztriával szembeni magatartását, s a bizalmába magyar menekültként beférkőzött Ludwig Berndorff osztrák ügynöknek kifejezte azon reményét, hogy rövidesen kitör a háború a Porta és Oroszország között, s Magyarország egy éven belül független lesz. Ld. Berndorff 1849. okt. 8-án Párizsban kelt jelentését. HHStA A-Akten No. 809.
