Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában III/593
gőggel és mukker sötétséggel"149 vádolt Tisza Istvánból a neológ értelmiség ekkorra végleg kiábrándult. A függetlenségi pártban viszont, főleg lokális szinten, túlontúl rendszeresen — lényegében a dualizmus egész ideje alatt — fel-felbukkant az antiszemitizmus ahhoz, hogy újdonsült közeledése a polgári radikálisokhoz és a szociáldemokratákhoz változtatott volna a neológ értelmiség iránta táplált alapvető bizalmatlanságán. Az 1910-es évek elejére érve az adott politikai rendszer fennmaradásában a neológ értelmiség már nem annyira a zsidók helyzete javulásának biztosítékát, mint egyre inkább gátját látta. A „legszélsőbb demokrácia" eljövetelét és „radikális változásokat"15 0 sürgető Egyenlőség ekképpen természetes szövetségesként tekintett a pártba ugyan még nem szerveződött, de evidensen politikai csoportosulást képező polgári radikálisok kicsiny táborára, az ellenségem ellensége a barátom elvénél fogva még a Galilei Kör iránt is kifejezte szimpátiáját.15 1 Ebben a helyzetben a Jászi elleni támadás nem a kitérés ellen kifejtett diskurzusnak volt a része, és nem is kifejezetten Jászi személye ellen szólt: kiváltó oka elsősorban a politikai elszigeteltség érzetéből, abból az elkeseredettségből fakadt, hogy az „antiszemitizmus dinamitját", amint írta az Egyenlőség, éppen azon oldalról, „a szabad gondolat forradalmas barikádjairól" dobták bele a politikai életbe, „amely eddig Svájca volt a felekezetiség üldözöttjeinek".15 2 A kitért és (feltételezetten) antiszemita zsidók közül a konzervatív történész, akadémikus és függetlenségi politikus Ballagi Aladár volt az egyetlen, akit a neológ értelmiség évtizedeken át vissza-visszatérően bírált. Apja, Bloch (1848-tól Ballagi) Mór az 1940-es évek elején Löw Lipót mellett a zsidók jogegyenlőségéért folytatott küzdelem legnevesebb harcosa volt. 1840-ben megjelent, a zsidók emancipációját szorgalmazó röpiratát maga Eötvös József felkérésére írta.153 A Pentateuch és Józsué könyvének fordításáért Bloch Mórt az MTA még ugyanebben az évben levelező tagjává választotta, a zsidók közül elsőként. 1843-ban, vagyis csupán három évvel azután, hogy röpiratában maga is élesen elítélte a kikeresztelkedő zsidókat,154 Bloch egy Tübingenhez közeli kis faluban áttért az egyesült protestáns egyházba. Az első modern zsidó értelmiségi kitérése megrökönyödést váltott ki a zsidók körében, különösen, hogy kitérését követően a Pesti Izraelita Hitközségnek intézett levelében példája követésére hívta fel volt hitsorsosait.155 „Lépése — írta Kármán Mór majd 70 évvel később —, hogy keményebben meg ne bélyegezzem, megbotránkozást szült".15 6 A 149 Szabolcsi Miksa: Meturgeman. A nyitrai kiszólás ötletéből. Egyenlőség, 1911. márc. 19. 4. 150 Dr. Mezey Sándor: Programm-várás. Egyenlőség, 1910. jan. 23. 2. 151 Glosszák a hétről. Egyenlőség, 1912. márc. 31. 5. 152 Kezdődik i. m. 4. 153 Bloch Móritz: A' zsidókról. Pest, Trattner-Károlyi betűivel. 1840. 154 Uo. 52. 155 Leopold Löw: Sendschreiben an Herrn Dr. Jos. Székács, Prediger der evang. Gemeinde zu Pesth. Allgemeine Zeitung des Judenthums, 1844. nov. 25. 682. 156 Kármán Mór: Löw Lipót emlékezete. Alkalmi beszédek. Bp., Singer és Wolfner, 1911. 10. Bloch Mór kitérése okának semleges illetve elítélő magyarázatát adja: Waktor Andrea: A XIX. századi családmodell működése és változásai a Ballagi család levelezésének tükrében. Sic Itur Ad Astra 9. (1995: 1-2. sz.) 45.; Komlós Aladár: Magyar-zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig. I—II. köt. Bp., Múlt és Jövő, 1997.1. köt. 51., 85-86. Waktor Ballagi Aladárnak egy apjáról írt cikkében megfogalmazott véleményét veszi át. L. Dr. Ballagi Aladár: Ballagi íiflór. In: Protestáns Új Képes Naptár 1879. évre. Szerk. Dúzs Sándor. Bp., Franklin, 17-25. Komlós Löw Lipót korabeli
