Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Vallásváltás és identitás. A kitért zsidók megítélésének változásai a dualizmus korában III/593
zsidók ellenérzése Ballagi iránt az idővel mégis enyhült, nem kis részben azért, mert Ballagi nem fordított hátat volt közösségének, a jeles protestáns teológussá vált tudós rajongó csodálattal írt a zsidóságról és támogatta a tehetséges zsidó fiatalokat, köztük az ifjú Goldziher Ignácot.15 7 Valószínűleg ez, valamint persze Ballagi hírneve magyarázza, hogy 1882 őszén az ifjú Szabolcsi Miksa megkérte, hogy szólaljon fel nyilvánosan a nem sokkal korábban kirobbant tiszaeszlári vérvád ellen. Ballagi megígérte, hogy ad egy cikket a Vasárnapi Újságnak (az Egyenlőség csak nem sokkal ezután indult meg). A cikket Ballagi meg is írta, megjelenése előtt megmutatta Kohn Sámuelnek, a Pesti Izraelita Hitközség főrabbijának, és a hitközség főtitkári állását 1876 óta viselő Goldziher Ignácnak. Annál nagyobb volt a meglepetés, midőn a Vasárnapi Újság várva várt számában Ballagi Mór cikke helyett fiának, Ballagi Aladárnak jelent meg egy tanulmánya a bazini vérvádról.15 8 A történteket Ballagi Mór az Egyenlőség későbbi elbeszélése szerint Kohn Sámuelnek és Tenczer Pálnak is elmesélte: cikke megjelenését fia hevesen ellenezte, mire Ballagi Mór „saját szavai" szerint „a solom bajiszért", azaz a ház békéjéért inkább lemondott cikke közzétételéről, „Az én Aladár fiam — idézte Ballagi Mórt az Egyenlőség — nagy antiszemita!"15 9 Hogy a kifakadás valóban elhangzott-è, ellenőrizhetetlen, mint ahogy maga a történet is. Megkockáztatnánk: az utóbbi igaz volt, az előbbi már inkább az Egyenlőség stilisztikai sűrítése. Ami Ballagi Aladárnak a zsidóság iránt táplált érzelmeit illeti, testvérének írt levelei ellentmondásos személyiséget tárnak fel. Ballagi egyfelől elítélte az antiszemitizmust, amely, írta egy 1894-es levelében, „legbiztosabb fokmérője az illiberalizmusnak", másfelől, ha a kor antiszemita diskurzusához mérten relatíve enyhe formában is, de vissza-visszatérően zsidózott.160 1904-ben, az Akadémia rendes tagjává választásakor, Ballagi a spanyol inkvizícióról tartotta székfoglalóját. Tanulmányának célja „a summum bonum alapeszméjéből" táplálkozó inkvizíciót sújtó leggyakoribb vádak cáfolata volt. Előadásában a zsidóság és kereszténység összeférhetetlenségét valló szerző megértően nyilatkozott a „spanyol nép egységének" faji különállásuk miatt „benső akadályát" képező zsidók „elháríthatatlan" kiűzéséről.161 Az „enyhén szólva klerikális" Ballagi, írta ekkor az Egyenlőség, az apja „ellentétje": „Minduntalan olyat ír, olyat beszél, olyat tesz, amire az ember nagyot csóvál a fején: »Ilyet az cikkére támaszkodott. L. Löw, L.: Sendschreiben an Herrn Dr. Jos. Székács i. m. 682-690. Bloch Mór áttéréséről átfogó képet nyújt: Kovács Ábrahám: Ballagi Mór és a Skót Misszió: megtérés, áttérés vagy kitérés? Egy liberális protestáns zsidó életútjának kezdete. Confessio 31. (2007: 3. sz.) 109-125. 157 Komlós A: Magyar-zsidó szellemtörténet i. m. I. köt. 87,; Kovács Á.: Ballagi Mór és a Skót Misszió i. m. 121. 158 Ballagi Aladár: Zsidó-égetés Magyarországon 1529-ben. Vasárnapi Újság, 1882. okt. 1. 637-640. Delitzsch Ferenc. Egyenlőség, 1890. márc, 9. 5.; Szabolcsi Miksa-. Meturgeman. Ballagi Aladár. Egyenlőség, 1905. jan. 22. 4-5. 159 Uo. 5. Ballagi Aladárnak a Vasárnapi Újságban megjelent rövid tanulmánya nem volt antiszemita, a vérvádat dajkamesének tekintette, ismételten hangsúlyozta, hogy Magyarországon mindig csupán a német polgárság tanúsított gyűlöletet a zsidók iránt. 160 Waktor A: A XIX. századi családmodell i. m. 70-71. 161 Ballagi Aladár: A spanyol inquisito. In: Uő: Elő tanítások. Cegléd, Volt tanítványai kiadása, 1934. 35-55.
