Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Farkas Tamás - Maitz Péter: Nyelvi nacionalizmus és német családnevek a 19. századi Magyarországon. A névmagyarosítások nyelvi-ideológiai hátteréről III/565
toktól eltekintve — természetükből, illetve funkciójukból fakadóan általában generációkon keresztül nagyfokú állandóságot mutatnak.8 A hivatalos úton végrehajtott, mesterséges névváltoztatások kérdésével kapcsolatban emlékeztetnünk kell arra, hogy a kételemű — azaz családnévi elemet is tartalmazó — személynévhasználatot II. József, majd Ferenc császár nyilváníttatta kötelezőnek és változtathatatlannak, illetve utóbbi kötötte változtatásukat hivatalos engedélyhez a Habsburg birodalom területén.9 A családnévállomány elemei hivatalosan szabályozott, rögzített, az egyénhez államilag hozzárendelt jeggyé váltak. A családnevek korábban évszázadokon át zajló természetes, spontán — akár közösségi eredetű, akár egyéni elhatározásból történő — változásainak lehetősége ezzel (legalábbis elvben, bár a valóságban még nem teljesen) lezárult. Az egyén életében, családi és társadalmi hátterében, környezetében, s akár egyéni vagy társas identitásában lezajló változásokat a mindennapi, természetes névhasználat — mint a korábbi időkben — már nem követhette. Minden további, bármilyen indokhoz kapcsolódó családnév-változtatás innentől kezdve tudatos, egyéni elhatározást igénylő — ugyanakkor természetesen továbbra is a társadalmi környezet által is befolyásolt — hivatalos eljárást igényelt. S ezek azok, amelyekre innentől figyelmünket fordíthatjuk. Az egyes években engedélyezett névváltoztatási kérelmek száma 1815-1918 között1 0 1815-18 6 1847 93 1873 140 1888 701 1903 3084 1819-33 0 1848-49 674 1874 139 1889 647 1904 3171 1834 3 1850-1860 17 1875 175 1890 735 1905 2732 1835 5 1861 213 1876 152 1891 722 1906 2872 1836 4 1862 332 1877 193 1892 781 1907 2652 1837 7 1863 130 1878 191 1893 888 1908 2528 1838 7 1864 83 1879 213 1894 868 1909 2603 1839 9 1865 67 1880 293 1895 1046 1910 2397 1840 18 1866 72 1881 1261 1896 1589 1911 2879 1841 26 1867 160 1882 1065 1897 1841 1912 2482 1842 35 1868 383 1883 876 1898 6722 1913 2577 1843 48 1869 217 1884 710 1899 3240 1914 1984 1844 61 1870 163 1885 675 1900 2582 1915 1134 1845 78 1871 145 1886 817 1901 2375 1916 1547 1846 77 1872 134 1887 709 1902 2597 1917 1589 8 Érdemes megjegyeznünk, hogy az évszázadokon át természetes módon zajló, spontán névmagyarosodás a későbbi névváltoztatásokhoz igen hasonló eseteket jelentett: Fischer=>Halász, Kouacsics --^Kovács, Moritz=-Móric, Záhn^Zalán stb. (vő. pl.: Fülöp László: Idegen családnevek magyarosodása a Kapós völgyében. Névtani Értesítő 10. (1985) 47-53; Orosz Béla-. A névváltoztatásokról. In: Névtudomány és művelődéstörténet. A IV magyar névtudományi konferencia előadásai... Szerk. Balogh Lajos - Ördög Ferenc. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 183. sz.) 252-255.). A magyarországi német családnevek „névasszimilációjának" teljes folyamatára, két balatonfelvidéki falu példáján 1. pl. Szilágyi Anikó\ Német családnevek a Balaton-felvidéken. Alkalmazott nyelvtudomány 5. (2005: 1-2. sz.) 89-100. 9 Bővebben 1. Karády V. - Kozma /.: Név és nemzet i. m. 20-27. 10 Összeállítva Telkes Simon: Hogy magyarosítsuk a vezetékneveket? 4., jav. és bőv. kiadás. Bp. 1906. és Karády V - Kozma /.: Név és nemzet i. m. adatai alapján.
