Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Farkas Tamás - Maitz Péter: Nyelvi nacionalizmus és német családnevek a 19. századi Magyarországon. A névmagyarosítások nyelvi-ideológiai hátteréről III/565

tások nyelvi-névtani kutatása is komoly lendületet vett.3 A módszeres és interdiszciplináris vizsgálatok is elkezdődtek már, ugyanakkor számtalan részletkérdés és szempont vár még kidolgozásra.4 Alábbi elemzéseink a családnévhasználat többnyelvű, illetve allogén hátterű közösségekben megfigyelhető jellegzetességeinek, illetve ezek történeti változásainak kutatásához is kívánnak csatlatkozni. Vizsgálatunk tárgyát Magyarország német és/vagy jiddis nyelvű, a vizsgált korszakban azonban már a nyelvcsere előrehaladott stádiumában lévő, hagyományosan német családnevet viselő polgári beszélőközösségeinek névhasználata képezi a 19. század második felében, még inkább utolsó harmadában. Célunk azoknak a nagy horderejű, társadalmi méretű — azonban, mint látni fogjuk, elsősorban urbánus jellegű; a polgársághoz, illetve a polgárosodó rétegekhez kötődő — családnév-használati változásoknak a leírása és magyarázata, melyek az elemzett időszakban a vizsgálandó közösségeket jellemezték, tagjaik számottevő részének személynéwiselését befolyásolták. Dolgozatunk 2. fejezetében demográfiai és statisztikai adatok alapján felvázoljuk a leírandó és magyarázandó problémát, áttekintve a 19. századi családnév-változtatások legfontosabb kvalitatív és kvantitatív jellemzőit. Az ezt követő fejezetekben a jelenség szociolingvisztikai vonatkozású hátterét igyekszünk feltárni. A 3. és 4. fejezetben a szélesebb szociolingvisztikai hátteret vesszük nagyító alá, majd az 5. fejezetben, e háttérismeretek birtokában és a családnév szemantikai struktúrájából kiindulva igyekszünk magyarázatot adni a névmagyarosítások alapvető miértjeire. A 6. fejezetben a legfontosabb társadalmi paraméterek tükrében meghatározzuk azokat a társadalmi csoportokat, melyekre a leírt családnév-használati változások jellemzőek voltak, s így egyúttal — implicite — azokat is, melyeket e változások nem, vagy kevésbé érintettek. A 7. fejezetben összegezzük röviden a névváltoztatások legfontosabb eszté-3 A névváltoztatások kutatástörténetéi-öl legújabban 1. Kozma István: A családnév-változtatás társadalmi funkciói és személyes motivációi Magyarországon a 19-20. században. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. Hoffmann István - Juhász Dezső. Debrecen-Bp. 2007. 131-145. A névmagyarosítások történetének első nagy ívű áttekintése éppen e folyóirat hasábjain jelent meg: Kozma István-. Családnév-változtatás és történelem (1894-1956). Századok 131. (1997: 2. sz.) 383-452. Karády Viktor-Kozma István itt és később többször hivatkozott monográfiája: Név és nemzet. Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig. Bp. 2002. 378 lap. (Történeti, társadalomtörténeti és névtani szempontú ismertetései is tanulságosak lehetnek: Kápolnai Iván: Századok 140. (2006: 4. sz.) 1322-1324; Nagy Imre Gábor. Korall 3. (2003: 11-12. sz.) 323-331; Farkas Tamás: Magyar Nyelv 99. (2003: 3. sz.) 355-360.) A témakör nyelvi-névtani szempontú átfogó elemzése kéziratban: Farkas Tamás: A magyar hivatalos család- és asszonynév-változtatások (különös tekintettel a 20. század második felére). Doktori értekezés Bp. 2001. 421 lap. Egyes résztémákkal kapcsolatban 1. a később hivatkozott tanulmányokat is. 4 A témakör kutatási lehetőségeiről legszélesebb képet egy 2007. november 22-24. között Budapesten több tudományterület képviselőinek részvételével megrendezett konferencia nyújtott. Előadásainak kötetté szerkesztett anyaga „Névváltoztatás - társadalom - történelem. A családnév-változtatások történetei időben, térben, társadalomban" címen megjelenés előtt áll (szerk. Farkas Tamás - Kozma István). Fő fejezetei, illetve témakörei: A névváltoztatások általános kérdései, Névváltoztatás a történelmi-ideológiai erőtérben, A családnév-változtatások csoportsajátos történetei, A családnév-változtatások helyi történetei, Névváltoztatás más országokban, A névváltoztatások képe az irodalomban, A családnév-változtatások kutatása. - A témakör kutatásához általában is 1. a kutatócsoport jelenlegi honlapját: http://newaltoztatas.elte.hu. A tanulmány címéhez csatolt lábjegyzetben említett kutatási projekt módszeres beszámolóját pedig 1. Farkas Tamás: The research of official family name changes in Hungary. In: Onomastica Uralica 7. Eds. István Hoffmann - Valéria Tóth. Debrecen-Helsinki 2008. 87-102.