Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Lázs Sándor: A Pozsonyi Kódex írói és műveltségük II/467
A ránk maradt — kolostorokban írt — magyar nyelvű kódexekben ez az írástípus sehol máshol nem fordul elő valamely szöveg élén.10 9 A címsorokat általában vörös, kék, vagy zöld tintával, nagyobb, illetve vastagabb betűk írásával jelzik.11 0 Zantoss litteratusnak így — annak alapján, amit e kódexirodalomból ismerünk — kevés követendő mintája lehetett, legalábbis a magyar kolostori könyvtárakból. Amit Magyarországon láthatott, az inkább főűri bibliotékák latin nyelvű elegáns kéziratai voltak, amelyek olasz humanista hatást mutattak, írásuk is az ottani divatnak feleltek meg. A all'antica írást, olaszos humanista kapitálist egyébként magyar oklevelekben is láthatunk, II. Lajos király címeresleveleiben az uralkodó titulusának megadása, a címsor lejegyzése olykor ezzel a betűtípussal történik. A hatás és az írástípus közvetítése azonban nem okvetlenül a királyi hivatal révén történt. Az armálisokat ugyanis többnyire az adományozott íratta meg,11 1 neki kellett a címert is megfestetnie, így ezeknek az okleveleknek a minősége erősen a függött a nemességet szerző anyagi lehetőségeitől,11 2 attól, hogy milyen írnokot, miniátort tudott megfizetni. De hogy az udvari ízlést is tükrözte, az biztos, hiszen az adományozottak körének jelentős része a kancellária közeléből került ki.11 3 Hogy a Pozsonyi Kódex e különleges sorát el tudjuk helyezni a magyar írás- és művelődéstörténetben, szélesebb körben kell vizsgálódnunk, mint az a kodikológiában megszokott. Zantoss írása az all'antica humanista kapitálishoz képest elrontottnak tűnik, a Pozsonyi Kódex e sorárának írása ugyanis korai humanista kapitális, 1976. XXV-XLII. táblák. - A humanista írásról 1. Bernhard Bischoff: Paläographie des römischen Altertums und des abendländischen Mittelalters. (Grundlagen der Germanistik 24.) Berlin 1986. 186-191. 109 Mgg egy előfordulást ismerek, ez az egyébként gothica texualissal írott Peer-kódexben található. A felirat a vir dolorum ábrázolása alatt korai humanista kapitálissal készült (88r), akárcsak a kódex őrszalagjai: 7V , 15v , 23v , 31v , 39v , 55v (üres), 60v , 100v . A feltámadó Krisztust a koporsóból kikelve szenvedéseinek eszközeivel ábrázolták. A kép mintája német földi, a feltámadás ilyen bemutatása ott az elterjedtebb (Hannelore Sachs - Ernst Badstübner - Helga Neumann: Christliche Ikonographie in Stichworten. Leipzig 1980. 48-49.). Az őrszalagok írásánál nem kizárt: éppen az befolyásolta az írót, hogy a korai humanista kapitális éppen ilyen szalagfeliratokban látható az épületek díszítésén. 110 A Pozsonyi Kódexben is elszigetelt jelenség a fent idézett sor írása, egyéb esetekben a címközléseket a scriptor csupán valamivel nagyobb betűvel írta: 16v :10, 22v :7, 22v :15, 24v :l. Más kódexekből csak néhány példa: Jordánszky-kódex: valamivel nagyobb betűk, amelyek a kódex bastarda betűtípusához képest a gothica textualist utánozzák (pl. 102r ). Más kódexekben miniálással jelzik a fejezeteket: zölddel a Gyöngyösi Kódexben, rubrummal a Cornidex-kódexben; utóbbiban más kéz feladata volt a címsorok megírása (Haader Lea: A Nyulak szigeti scriptorium mint műhely. Magyar Nyelvőr 128. (2004) 196-205.). Máshol, például a Könyvecse az szent apostoloknak méltóságokról című kódexben és a Sándor-kódexben a kiemelés az írással azonos — néhány esetben piros — tintával való aláhúzással történt. 111 Az oklevelek kiállításáról Zsigmond rendelkezett (1435. II. decretum X. articulus), ezt erősítette meg Mátyás király az 1471. évi III. decretumának 22. articulusában valamint 1486. évi VI. decretum 76. cikkelyében, 1. Balogh Jolán: Giulio Clovio Magyarországon. A schallaburgi-budavári reneszánsz kiállítás (1982-1983) tanulságairól. Művészettörténeti Értesítő 32. (1983) 130. (11. sz. jegyz.). 112 Mikó Árpád: II. Lajos király címereslevelei. Egy speciális heraldikai reprezentációs forma művészettörténeti kérdései a késői Jagelló-korban Magyarországon. In: Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521-1531. Bp. 2005. 73-85. 113 Uo. 81-82.
