Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Lázs Sándor: A Pozsonyi Kódex írói és műveltségük II/467
A kódexben az említetten kívül még két hely nem olvasható, ezeket is kidörzsölték. Az egyik Mihály deák megjegyzése volt (12r ), ez a félig üres lap közepén két-három szónyi lehetett. A 24v -on, a levél aljáról kitörölt egy sornyi írás viszont nem tartozik a kódex egyik kezéhez sem: sokkal későbbi, 17. század végi: feltehetőleg már Pozsonyban került a könyvecskébe. Az utólagos bejegyzés kora a szövegek törlésének idejére is mutat, a bejegyzés után a 18. században döntött valaki úgy, hogy ezek a bejegyzések fölöslegesek. Amikor 1982-ben azonosítottam az akkor már közel hetven éve lappangó kódexet, az akkor legmodernebb eljárással fényképmásolatokat készíttettünk a kéziratról és a kivakart helyekről, de a különféle fénytartományokban készült felvételeken is csak halvány nyomok jelentek meg:6 9 a papír kapillárisaiból a restauráláskor ugyanis kimosódott a tintamaradvány. (L. Függelék 1. kép.) A név elolvasására újabb, bár nem kielégítő lehetőséget ad a fényképek elektronikus feltöltése a számítógépre, és az ezúton történő vizsgálata.7 0 A kitörölt részek az olvasatom szerint így egészíthetőek ki: Je., p.. | j ... manus Cuiu\ per me ...o [vagy] e de Zanto\s ... .AZ betű világosan látszik, aztán a következő betűk maradványaira biztonsággal beilleszthető az a, majd utána az n, majd egy í-nek kellett következnie, legalábbis a nyomok erre engednek következtetni. A következő betűhelyen az o körvonalai rajzolódnak ki. A név végén világosan kivehető az J és az őt követő kerek s, a szigma; ez értelemszerűen le is zárja a szót. Azt, hogy a név olvasata helyes, erősíti, hogy ebben az alakban írt nevű családdal — ha korábban nem is, de — találkozhatunk a 17. században: Andreas Szántóssy szerepel egy egri iratban.71 A név a Szántó helynévből ered.7 2 Ilyen elnevezésű település természetszerűleg országszerte több vidéken is volt, így Somlóvásárhely környékén is,7 3 azt azonban nem állíthatjuk, legfeljebb feltételezhetjük, hogy a scriptor onnan származott. A latin szövegkörnyezet, a de elöljáró szó használata indokolja, hogy a Szántóss alakból az i-képzőt elhagyta az író. Nevek írásában hiába keresünk konzekvens eljárást; ebben a korban gyakori hogy a neveket több alakban is használják,7 4 azonosításuk sokszor okoz 69 A fényképfelvételek az Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában találhatóak, jelzetük: 20/2005. 70 A számítógépre mentett fényképekből grafikai program segítségével a betűket elkülönítettem és kiemeltem. Az egyes betűket alkalmassá tettem arra, hogy a kivakart szöveg maradványaira ráhelyez hetőek legyenek. Az egyes betűket áttetszővé is tettem, így az eredeti maradványok kontúrjai továbbra is láthatóak alattuk. Az eredményt csak abban az esetben fogadtam el, ha az eredeti maradványok egybevágtak a felettük lévő elkülönített betűkkel. Itt kell köszönetet mondanom lányomnak, Eszternek, hogy megtanított a számítógépes program használatára. 71 Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század. Bp. 1993. 969. 72 Ilyen elnevezésű helység az országban többfelé volt: Abaúj, Bihar, Csongrád, Hont, Közép-Szolnok, Nógrád, Pest, Tolna, Zala megyékben (Kázmér M.: Régi magyar családnevek i. m. 969.) Itt kell megjegyeznem, hogy a név semmiképpen sem azonos a gyakori Szántó (arator) családnévvel, így az valószínűtlen, hogy a Zantoss név viselője rokona lett volna a már említett Szántó Erzsébet apácának. 73 Lukcsics P.: A vásárhelyi apácák története i. m. 18. 74 Kubinyi András: Budai és pesti polgári családok összeköttetései a Jagelló-korban. Levéltári Közlemények 37. (1966) különösen: 269. és Uő: Polgári érteimiségés hivatalnokrétege i. m. 211-213.
