Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Pósán László: A Német Lovagrend 1233. évi kulmi kiváltságlevele II/427
tok például egyértelműen azt mutatják, hogy a thorni rév sokkal jövedelmezőbb volt, mint a kulmi.7 0 A kulmi adománylevél mentesítette Kulm és Thorn polgárait minden jogtalan adóteher, beszállásolási kötelezettség, és más méltánytalan járadék fizetése alól (9. cikkely).71 Amikor 1211-ben a Német Lovagrend elfogadta II. András magyar király barcasági adományát, maga is mentességet kapott az erdélyi vajda vendégül látása (beszállásolása) terhe alól.7 2 De Európa-szerte a városok privilégiumai közé tartozott a királyi vagy tartományúri tisztségviselők beszállásolása alóli mentesség. A városokba csak azok szállásolhattak be, akiknek ezt a városi magisztrátus engedélyezte, de az igénybe vett szolgáltatások „igazságos árát" (azaz valós árát) kötelesek voltak megfizetni.7 3 A 10. cikely az öröklési jogról rendelkezett. Kulm és Thorn polgárai, továbbá a lovagrendi területeken megtelepedett keresztesek és telepesek flamand öröklési joggal kapták adományaikat, birtokaikat, ami mindkét nembéli örökösök (eorum heredibus utriusque sexus) számára lehetővé tette az öröklést.74 A flamand jog ugyanakkor a férj halála esetén a feleség öröklési jogát is elismerte, míg a Sachsenspiegel vagy a magdeburgi jog ezt nem tartalmazta. A flamand öröklési jog értelmében, ha meghalt az apa, a javak harmada az özvegyet, kétharmada pedig, nemtől függetlenül, gyermekeit illette. Az örökített javak harmadolása a frank szokásjogból került át a flamand jogba.75 Abban az esetben azonban, ha egy lány a szülei, rokonai beleegyezése nélkül ment férjhez, elveszítette örökösi jogát. A női öröklés gyakorlata már a 12. századtól fontos részét alkotta a flamand jognak.7 6 A flamand öröklési jogról minden bizonnyal már az eredeti, 1233. évi Kulmer Handfeste rendelkezhetett, mert Quidin várának és a hozzá tartozó birtokoknak az eladományozásáról szóló 1236. évi oklevélben a „mindkét nembéli örököseik" és „az általános jog szerint örökölt birtok" (suis heredibus utrisque sexus ...jure perpetuo hereditarie possidenda) megfogalmazás szerepel.77 Az öröklésen túl a ius flamingicum vagy ius Flamingorum örökösök hiányában szabad végrendelkezési jogot is jelentett, továbbá meghatározta a határhasználatra, szántóművelésre vonatkozó szabályokat. Magában foglalta a már korábban kialakult telepes gyakorlat alapelvét, hogy a földesúri vagy tartományúri adózás alapja a telek, az összeg pedig a birtoknagysághoz igazodik, és semmilyen személyi függéshez kötődő szolgáltatás sincs.7 8 Ebből 70 Jürgen Sarnowsky: Die Wirtschaftsführung des Deutschen Ordens in Preußen (1382-1454) Köln 1993. 206. 71 PUB I. 1. 252. sz. 72 Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen I. Hg. Franz Zimmermann, Carl Werner. Hermannstadt 1892. (a továbbiakban: UB) 19. sz. 73 Fügedi E.: Középkori magyar városprivilégiumok i. m. 273-274. 74 PUB I. 1. 252. sz. 75 Pfitzner; J.: Besiedlungs-, Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte i. m. 367-373. 76 Kleinau, H.: Untersuchungen über die Kulmer Handfeste i. m. 256. 77 CDP I. 46. sz. 78 Adrienne Körmendy: Melioratio terrae. Vergleichende Untersuchungen über die Siedlungsbewegung im östlichen Mitteleuropa im 13-14. Jahrhundert. Poznan 1995. 83.; Szűcs Jenő: Az utolsó Árpádok. (História Könyvtár - Monográfiák 1.) Bp. 1993, 35, 201-204.; Solymosi László: A földesúri járadékok új rendszere a 13. századi Magyarországon. Bp. 1998. 7.; Schröder, R.: Lehrbuch der deutschen Rechtsgeschichte i.m. 485.; Fügedi E.: Középkori magyar városprivilégiumok i. m. 259, 270.
