Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Pósán László: A Német Lovagrend 1233. évi kulmi kiváltságlevele II/427
dő Schiling bírsággal sújthattak. Minden büntetést ennek az aránynak a figyelembe vételével kellett kiszabni (Statuimus autem in eisdem civitatibus iura Megdeburgensia in omnibus sententiis in perpetuum observari, hoc indulto, ut cum reus aliquis Megdeburch in LXa solidis puniri debeat, hie in XXXa solidis Culmensis moneta mulctetur, eodem modo in culpis aliis proporcionaliter obseruato).25 A Német Lovagrend jövőben létrehozandó államában tehát a magdeburgi jogban foglalt büntetési tételek felét kellett alkalmazni az ítélkezési gyakorlatban.26 Ugyanilyen arány érvényesült Sziléziában is, ahol szintén a magdeburgi jog alapján szabták ki a büntetéseket.2 7 Az 1220-1223 között latin, majd 1224-1226 között német nyelven is írásba foglalt szász joggyűjtemény, a Sachsenspiegel ('Szász tükör') szerint a büntetéspénzt 6 héten belül kellett kifizetni.28 A magdeburgi jog, különösen a büntetőjog terén, nagyon sok szállal kapcsolódott a Szász tükörhöz, és a szász joggyűjtemény a keleti kolonizációs területeken is nagy hatást gyakorolt.2 9 Ennek megfelelően feltehető, hogy ugyanilyen határidők lehettek a lovagrendi területeken is. A megdeburgi jog szerint a városi bíró nem egyedül, hanem választott ülnökökkel együtt gyakorolta az igazságszolgáltatást.3 0 Ugyanez a bíráskodási forma szerepelt a Sachsenspiegelben is.31 Az 1233. évi kulmi kiváltságlevél viszont egyáltalán nem említett bírósági ülnököket. Egy 1258-ban kelt, Thorn városával kapcsolatos oklevélben azonban, 7 évvel a Kulmer Handfeste megújítása után, már említik a bíró mellett tevékenykedő ülnököket.32 Az oklevelek tanúsága szerint a 13. század folyamán Poroszországban is elterjedt a bírósági gyakorlatban az ülnöki rendszer. Rheden városának 1285-ben megújított kiváltságlevele például egyértelműen rendelkezett a Schöffenek hivatalba iktatásáról: „konzulokat választani, hogy ülnököket állítsanak" (consules eligere ut scabinos statuere).33 Braunsberg város 1284-ben megújított kiváltságlevele ugyancsak ülnökök (scabinus) választását engedélyezte.34 A Liber memoriarum Colomensis civitatis legkorábbi, 1330-ból származó bejegyzése 11 vagy 12 fős ülnöki kollégiumról szólt,35 amiből arra következtethetünk, hogy az ülnöki rendszerű bíráskodás 25 PUB I. 1. 252. sz. 26 von Brünneck, W.: Zur Geschichte des kulmer Oberhofes i. m. 1. 27 Josef Pfitzner: Besiedlungs-, Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte des Breslauer Bistumlandes I. Teil: Bis zum Beginne der böhmischen Hersschaft. (Prager Studien aus dem Gebiete der Geschichtswissenschaft 18.) Reichenberg i. B. 1926. 258. 28 Eike von Repgow: A szász tükör. Közreadja Blazovich László, Schmidt József. Szeged 2005. (a továbbiakban: Szász tükör) II. 5. 2. (163.) 29 Pfitzner, J.: Besiedlungs-, Verfassungs- und Verwaltungsgeschichte i. m. 252.; Joachim Leuschner: Deutschland im späten Mittelalter. (Deutsche Geschichte 3.) Göttingen 1983. 90. 30 von Brünneck, W.: Zur Geschichte des kulmer Oberhofes i. m. 3.; Heinrich Felix Schmid: Das deutsche Recht in Polen. Deutschland und Polen. Beiträgen zu ihren geschichtlichen Beziehungen. Hg. Albert Brackmann. München-Berlin 1933. 74-76. 31 Szász tükör III. 81. 1. (247.), III. 25. 1. (214.), III. 26. 3. (214.), III. 26. 2. (214.). 32 PUB I. 2. 41. sz. 33 PUB I. 2. 457. sz. 34 Codex diplomaticus Prussicus. Urkunden-Sammlung zur ältern Geschichte Preussens. Bde I-VI. Hg. Johannes Voigt. Königsberg 1836-1861. (a továbbiakban: CDP) II. 6. sz. 35 Liber memoriarum Cobnensis civitatis. (Das Kulmer Gerichtsbuch 1330-1430). Bearb. Carl August Lückerath, Friedrich Benninghoven. (Veröffentlichungen aus den Archiven Preussischer Kulturbesitz 44.) Köln-Weimar-Wien 1999. (a továbbiakban: Liber memoriarum Colmensis civitatis) 4. sz.