Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391
csétjén találjuk meg: a pecsétmezőben itt egy csillag látható,84 s hasonlóképp csillagot ábrázoló pecsétet használt Szentgyörgyi Ábrahám fia Tamás 1278-ban.85 Végül a Forgács-ágból származó András fia Tamás nyitrai és barsi ispán 1299-ben növekvő félholddal vésett typariummal pecsételt.8 6 Noha a 13. században a csillagos szimbólum használatát kizárólag a genus szentgyörgyi ágán mutathatjuk ki, igen valószínű, hogy Csorna József helyesen állapította meg: a Hont-Pázmányok közös nemzetségi címere eredetileg mindkét motívumot tartalmazta,8 7 legfeljebb az egyes családtagok éppúgy eltérőleg használták az egyiket vagy a másikat, mint ahogy a korabeli magyar uralkodók a saját címerük sávozott vagy kettőskeresztes változatát. A Miskolc nemzetség 13. századi szimbólumának felidézéséhez csupán egyetlen személy pecsétjeit tudjuk segítségül hívni, Bors ispán typariumá.tói azonban rögtön három lenyomat is ránk maradt. Közülük a korábbi kettő azon a keltezetlen, 1220-1225 körül kiadott oklevélpáron függ, amelyben a Miskolc nembéli előkelő a borsmonostori ciszterci apátság javára tett adományait rögzítette;8 8 a harmadik pedig egy 1233. évi oklevélen.8 9 A kerek pecsétmezőben egy kiterjesztett szárnyú madár (vélhetően sas) látható, amelyet — az alfejezetünk bevezetőjében megfogalmazott irányelvek szerint — vélhetően nem csupán Bors ispán személyes jelképeként, hanem a nemzetségi címer fő motívumaként azonosíthatunk.9 0 A Nagymartom család címerének leírása Kézai Simon 1282-1285 között keletkezett gestájának 91. fejezetében maradt ránk, azonban felmerült annak a lehetősége is, hogy vé^ső fokon a magyar gestaszerkesztményt 1271 körül átdolgozó és továbbíró Ákos mester budai prépost alkotása.9 1 Kézainál mindenesetre a következőket olvashatjuk ezzel kapcsolatban: „Az ő nemzetségük is sast szokott a pajzsán viselni: ezt más vitézek [és] grófok Hispániában nem me-84 DL 71 339. - MKCs 778. 85 DL 998. - MOL V 2 127.; MKCs 9.; BTM 64.97. - Az, hogy Tamás fia Sebes sérült pecsétjén a csillagnak eredetileg nyolc ága lehetett, míg Ábrahám fia Tamásén csak hét, a korabeli heraldikai felfogás szerint lényegtelen eltérés (Michel Pastoureau: Les armoiries. [Typologie des sources du Moyen Âge occidental 20.] Turnhout 1976. 31-32.) 86 DL 2216. - MOL V 2 176.; V 2 416.; MKCs 87.; BTM 64.223.; közlését 1. Nagy /.: Három XIII. századi i. m. 353. 87 Csoma J.: Magyar nemzetségi i. m. 1241-1248.; Uő: Vajday György czímerlevele és a Hunt-Pázmán nemzetség czímere. Turul 8. (1890) 117-120. - A századforuló jeles heraldikusának idevágó érvei közül különösen súlyosnak érezzük azt, hogy a nemzetségből kiszakadó ágak közt a 14. században még a Tamás fia Sebestől és Ábrahám fia Tamástól eredő Szentgyörgyi és Bazini család is egyszerre viselte címerében a csillagot és a holdsarlót. 88 DL 777. - MOL V 2 167.; MKCs 29.; BTM 64.80, 64.81.; közlését I. Nagy Imre: Két régi ismeretlen pecsét. Archaeologiai Értesítő 11, (1877) 11-13.; fényképét 1. Solymosi L.: írásbeliség és társadalom i. m. 321, 28. sz. kép. 89 DL 106. - MOL V 2 167a.; MKCs 1.; BTM 64.81.; fényképét 1. Bodor I.: Árpád-kori pecsétjeink i. m. 20, 28. sz. kép. 90 Csoma J.\ Magyar nemzetségi i. m. 1272. 91 Györffy György. Egy krónikahely magyarázatához. Történelmi Szemle 9. (1966) 26.; Mályusz Elemér: Az V István-kori gesta. Bp. 1971. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 58.) 35.; Rácz György: A jövevények címerhasználata. A Kézai-krónika 91. fejezetének értelmezéséhez. In: TENEZIA. Tanulmányok Bollók János emlékére. Szerk. Horváth László, Laczkó Krisztina, Mayer Gyula, Takács László. Bp. 2004. 604.
