Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Daniela Dvoráková: A ló a középkori Magyarországon. (A középkori lovak hierarchiájáról, fajtáiról, színeiről és árairól) II/357

gatásáról szóló passzusaihoz, ahol a lovak színének szimbolikus értelméről esik szó. A francia király, V Károly, vendégeinek és egyben rokonainak — IV Károly császárnak és fiának — fekete lovakat adott ajándékba. Nem véletlenül válasz­totta ezt a színt, hanem kiszámított célzottsággal: „mivel az ilyen ló színe áll a legtávolabb a fehértől, annak az ellentéte. Bevett szokás ugyanis a birodalom­ban, hogy a császárok császárságukban, mely az ő uralmuk alá tartozik, fehér lovon járnak. A király nem akarta, hogy az ő királyságában ez történjen".3 8 Te­gyük hozzá: arra, hogy a császár ünnepi eseményeken fehér lovon üljön, mindig nagyon odafigyeltek, Károly fiát, Zsigmond császárt szinte mindig csak fehér lovon ábrázolták. Hófehér lovon érkezett Rómába is, a császári koronázásra.3 9 Néha megesett, hogy az uralkodó lemondott a fehér ló kiváltságáról, hogy így fejezze ki tiszteletét egy másik személy iránt. így történt 1476-ban, Mátyás király menyasszonya, Aragóniai Beatrix Székesfehérvárra érkeztekor is. A ki­rály egy aranyozott kocsit készített elő Beatrix számára fél mérföldre a város­tól. Ezen kívül még hét kocsi várta a jövondőbeli királyné kíséretét. Mindegyik elé más-más színű lovak voltak befogva: az egyikbe fehérek, a másikba feketék, a harmadikba barnák, és így tovább. Nagyon hatásosan festett, a krónikás meg is jegyezte, hogy „ilyesmit máshol talán nem is látni". Beatrixet a kocsin a vá­ros előtti sátrakhoz vitték, ahol az esztergomi érsek fogadta latin beszéddel. Ezt követően lóra ültek, Beatrix fehér, Mátyás pedig pej ménre, és így, ünnepi menetben mentek a városba.4 0 Ebben az esetben a hölgy ült a presztízs szem­pontjából magasabb értékű lovon, az uralkodó érthetően ezzel akarta hódolatát kifejezni a jövendőbeli felesége és a magyar királyné előtt. Hasonló tanúságtétel áll rendelkezésünkre egy másik királyi esküvőről is: Foix-i (vagy Candale-i) Anna érkezéséről 1502-ben. Jövendőbeli férje, II. Ulász­ló egy gyönyörű, gazdagon aranyozott kocsit küldött érte Zenggbe, ahol partra szállt. A francia hercegnő kíséretéért további kocsikat küldött, de, ahogy a kró­nikás feljegyezte, kevésbé díszeseket. Érdekessége a dolognak, hogy minden ko­csi elé nyolc különböző színű ünnepélyesen felszerszámozott lovat fogtak. A fo­gat színességét ebben az esetben többre értékelték, mint az egyszínű lovak ele­ganciáját. A hercegnő megérkezésekor a forgatókönyv nem különbözött Beatrix királynő fogadtatásáétól. A leendő királynét ünnepélyesen fogadták a város előtti sátorban, majd lóra ültették jövendőbelijével együtt, és ünnepi kíséretben mentek Székesfehérvárra. A különbség csak annyi volt, hogy Ulászló egy pom­pás sárga lovon ült. A nemesi pár kíséretét több mint négyezer lovas alkotta, a lovak többsége aranyozott lószerszámmal, bársony csabrakkal, ezüst és arany csengőkkel, gyöngyökkel, drágakövekkel, szalagokkal volt ékesítve. A koroná­zást és az esküvőt követően, melyek a következő napokban zajlottak le Székes­fehérváron, a királyi pár útja Budára vezetett. A királynő fehér ménen utazott hasonlóképpen, mint Beatrix. Mivel a helyzet mindkét esetben ugyanaz volt — 38 Smahel, F.: Cesta Karla IV i. m. 275. 39 Csukouits Enikő-. Egy nagy utazás résztvevői. (Zsigmond király római kísérete). In: Tanulmá­nyok Borsa Iván tiszteletére. Szerk. Csukovits Enikő. Bp. 1998. 15. 40 Peter Eschenloer leírását Beatrix Székesfehérvárra érkezéséről magyar fordításban publikál­ta Szamota /.: Régi utazások i. m. 100-106.

Next

/
Oldalképek
Tartalom