Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319
Zsigmond már nem tett semmit, hogy megakadályozza az angol inváziót, s augusztus 15-én az angol flotta Harfleurnél nagy győzelmet aratott a francia-genovai hajóhad fölött. Jelzésértékű, hogy amikor Henrik és Zsigmond Elthamben tartózkodtak, Canterbury érseke, Henry Chichele elrendelte, hogy az Anglia egyháza, királya és az ország érdekében szokásos ájtatosságokon emlékezzenek meg Zsigmondról is, aki mint legkeresztényibb király fáradhatatlanul tevékenykedik az egyház érdekében.196 Ez volt az a pont, amikor Zsigmond rászánta végre magát, hogy szövetségre lépjen Angliával, az utolsó tárgyalás kudarca után. A szövetséget volt hivatott előkészíteni az is, hogy augusztus 15-én, a tengeri ütközet után a győzelemért hálát adó Te Deum-misén együtt, egymás oldalán foglalt helyet a két uralkodó a canterburyi székesegyházban.19 7 Mindez szimbolikus jelentőségű is volt, s jelezte Zsigmond szakítását a békepolitikával. V Henrik nem volt jelen az ütközetben, Smallhythe-ban, a tengerparton tartózkodott, s amikor hírt kapott a hajnali győzelemről, Canterbury-be sietett, és a mise után azon nyomban, még aznap este megkötötték a szövetségi szerződést, egy szilárd és örök időkre szóló amicitia, alligantia et confoederatiot.198 A canterburyi szövetség már egy teljesen új Zsigmondi alapállást tükröz: szó sem esik benne angol-francia békéről, még fegyverszünetről sem. A szöveg szól Zsigmond békekísérleteinak, a reformationes pacis kudarcáról a „széthúzást kedvelő", s a békét elfogadni nem hajlandó franciák miatt. A francia király a „schisma gyermekeként" az egyház uniójának a kerékkötője és „ártalmas machinációival" a béke ellensége. Az igazán döntő jelentőségű az — amit néhány hónappal előbb 196 „Sigismundum, [...] Qui, ad [...] Ecclesiae Unionem, Pacemque inter Reges procurandam, extra Natale solum a diu positus ferventissime laboravit [...] Mandamus [...] quod ipsi Processiones & Letanias hujusmodi recitatur pro Statu praefati Regis Romanorum, ejusque prosperitate, [...]." - ZsO V 2171. sz.; Rymer, T.: Foedera i. m. (hágai kiadás) IV/2. 169.; Rymer, T.: Foedera i. m. (londoni kiadás) IX. 372-373. 197 Henrici Quinti Angliae Regis Gesta i.m. 90.; Walsingham, T.: Chronica Monasterii Sancti Albani. The Saint Albans Chronicle i. m. 100-101. 198 i4iß au g 15 ; „Sigismundus [...] cum serenissimo Principe Henrico, Dei gratia Angliae, et Franciae rege. [...]. per sua scripta idem Karolus rex [... ] manifeste demonstravit [...] tanquam discordiae amator, et schismatis antiqui alumnus, detrectavit pacem acceptare, ut machinatione pestifera pacificum statum, et coadunationem Ecclesiasticam disturbaret, [...] hiis, et aliis considerationibus moti, cum praefato serenissimo Principe, rege Angliae, et Franciae, amicitias, alligantias, et confoederationes bonas, ilrmas, reales, et perpetuas, promisimus [...] cum aliis, arma contra alium, aut suos, levare, vel guerram facere permittet, sed ipsos, si arma levaverint.[...] nullus nostrum [...] contra regem, alligantiarum cum altero nostrum in Guerra non existant [...]. Item, quod non obstantibus alligantiis praedictis, bene liceat nobis, pro terris, iuribus, et possessionibus imperialibus recuperandis, [...] nobis, aut eis expedire videbitur, contra regem Francorum pro tempore existentem, et Principes, Magnates de sanguine, domo, et familia Regaliae Franciae praesentes, et futuros arma levare, [...]. bene licebit regi Angliae [...] pro recuperatione, et aquisitione regni sui Franciae, et aliarum haereditatum, et iurium suorum quorumcunque, contra aduersarium suum de Francia, [...] arma levare, [...] Rex Angliae [...] nobis [...] in recuperatione, et aquisitione iurium, [...] per dictum regem Francorum, assistentiam dabit, auxilium, et fauorem: et nos [...] in recuperatione, et aquisitione coronae et regni sui Franciae, et suos occupatorum, vel detentorum, assistemus et assistent, ac dabimus, et dabunt auxilium, et favorem. [...] et nosper electores Imperii omnes, et alligantias pari forma ratificari [...]" - Canterbury. PRO Chancery Treaty Rolls C 76/99 m. 17-18.; Rymer, T.: Foedera i. m. (londoni kiadás) IX. 379-383.; DRTA VII. 332.; CD X/5. 652.; RI I. 1975. sz.; Caro, J.: Aus der Kanzlei Sigismunds i. m. 105-107.
