Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319
Zsigmond maga sem hitt volna —, hogy a szövegben Zsigmond elismeri Henriket dei gratia Angliae et Franciae rexnek, Franciaország „jelenlegi" vagy „ideiglenesen létező" uralkodójával szemben (rex pro tempore existens), akivel szemben jog van minden eszközzel, fegyverrel is fellépni, hogy jogigényének érvényt szerezzen. Továbbá magyar és német uralkodóként, országai rendjeivel egyetértésben, a Birodalom választóival együtt segédkezet nyújt a frankok koronája, országa s uralkodói jogai megszerzésében és katonai támogatást (auxilium) ad országa elfoglalásában {in recuperatione et acquisitione Coronae et Regni sui Franciae, ac aliorum Jurium et haereditarium suorum [...] assistemus [...] ac dabimus auxilium) franciaországi ellenfeleivel szemben, most és a jövőben is.199 A Valois-k jogait nem ismeri el, VI. Károlyt bitorlónak tekinti, s kész fegyveresen fellépni, hadat indítani {arma leuare, prosequi, et procedere), a Franciaországot jogtalanul birtokló teljes Valois-ház {contra regem et Principes, Magnates de sanguine, domo, et familia Regaliae Franciae praesentes, et futuros) ellenében. Egyenes, konkrét megfogalmazása ez egy klasszikus értelemben vett katonai szövetségnek. Ahogyan a krónikás is mondta, Zsigmond beleegyezik, hogy szövetségese, Henrik jogai visszaszerzése érdekében jogos háborút indíthat az ő francia országa ellen, ahogyan Zsigmondnak is joga van háborúzni Franciaország ellen {And also shalbe lawful for Kinge Henrie [...] Kinge of England and o f F r a u n ce [...] to make warr vppon the Frenchmen for to conquer his R ealme of Fraunce. And also it shalbe lawful for Sigismund, King of Romaines [....] to make warr [...] yppon Fraunce).200 Hogyan működött ez a szövetség, illetve működött-e egyáltalán? Zsigmond teljes körű elkötelezettséget vállalt, nehéz magyarázatot találni arra, miért ment bele egy kölcsönös katonai szövetségbe, miért nem elégedett meg azzal, hogy csupán az egyházi unió és reform érdekében való együttműködésről, politikai partnerségről kötnek egyezséget, nem pedig egy fegyveres kötelezettségvállalással is együtt járó szoros, perpetua alligantiat. Kérdés az, volt-e egyáltalán lehetősége Zsigmondnak másféle megállapodásra? Volt-e egyáltalán választása, hogy egy lazább kötöttség, egyfajta érdekközösség jöjjön létre, de ne legyen kénytelen vállalni, hogy adott esetben seregeivel Franciaország ellen indul. Valószínűleg nem, vagy úgy vélte, olyan szorosan kell a háborúba belebonyolodó Henriket magához kötni, amilyen szorosan csak lehet. Erveit meg lehet érteni. Konstanzban az új pápa megválasztásához Anglia egyhangú, osztatlan támogatására volt szüksége. Egy formális politikai szövetkezéssel a hátában nem mert volna nekivágni a schisma megszüntetésének és a reform elindításának. Azért is kellett szorosabbra fűzni a szálakat, mert Canterbury után Zsigmondnak jobban megfelelt a hadiállapot a két ország között, s csak úgy állíthatta maga mögé az angol királyt és követeit Konstanzban, ha Henriknek is szüksége van még Zsigmondra, amíg még nem ért el mindent, még nem szerezte meg a francia koronát. Ha létrejönne egy, az angol érdekeknek tetsző francia fegyverszünet, akkor Anglia nem lenne 199 A szerződésnek a Parlament által ratifikált szövegét 1. Rotuli Parliamentorum ut et petitiones et placita in Parliamento tempore 1278-1532 I-VI. Ed. John Strachey et al. London 1767-1777. IV 96-97.; újra megerősítik 1416. okt. 19-én: PRO Exchequer: Treasury of Receipt: Diplomatic Documents E 30/391. 200 First English Life of king Henry the Fifth i. m. 73.
