Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319
levelét megírta, a franciák a szövetséges genovai flottával megtámadták az angol szárazföldet, partraszálltak s nagy pusztítást okoztak Wight-szigetén.175 Kiváló példát nyújtottak ezzel a Gallicana duplicitas-képre, mellyel újfent igazolták Henrik várakozásait, hogy semmilyen körülmények között sem hajlandóak megegyezni.17 6 Henrik egyenesen a frankok csalárdságát okolta egy nagy nyílt színi beszédében a tárgyalások kudarcáért.17 7 A francia udvar intrikával teli, a Valois-ház tagjai csalárd módon még egymást is elárulják.17 8 Nemcsak a franciákat lehet azonban okolni a fegyverszünet elmaradása miatt. A Zsigmond és Vilmos herceg által megfogalmazott fegyverszüneti ajánlat nagyon keveset ajánlott. A francia források arról szólnak, nem is volt „valódi ajánlat", hiszen mindenben V Henrik kívánalmait szolgálta, s a franciák számára semmiféle mozgásteret nem hagyott. Gyakorlatilag feltétel nélküli megegyezést kényszerített volna Franciaországra, a pillanatnyi status quo alapján. Szóba sem kerülhetett Harfleur és az angol foglalások visszaadása: Henrik előfeltétele a blokád megszüntetése és a kikötő megtartása volt. Armagnac grófjának magában az ajánlat visszautasításában, illetve a további tárgyalások erőltetésében voltaképp igaza volt. Felelős francia államférfiként nem lehetett ilyen ultimátummal tárgyalóasztalhoz ülni. Az orléans-iak abban hibáztak, hogy nem szüneteltették a hadi cselekményeket, ám nem csupán arról van szó, hogy a „frank álnokság" miatt esett kútba a béke ügye. V Henrik ugyanúgy nem akart békét, csak éppen ügyesebben politizált.179 Henrik és Zsigmond lehettek inkább megdöbbenve, hogy VI. Károly elfogadta a Garai-misszió ajánlatát. Ezt látszik igazolni az is, hogy a Garai-misszió angol követei még az Armagnacok válasza előtt utasítást kaptak, hogy keressék fel a burgundi herceget, már azzal a céllal, hogy a calais-i tárgyalásokon való részvételét biztosítsák.18 0 Az angol politika tehát már azzal számolt, hogy a francia elutasítás nyomán Zsigmond szövetséget köt, amit majd háromoldalúvá bővítenek Félelemnélküli Jánossal. Maga Garai Miklós is a burgundiak birtokára, Lisle-be utazott előre, hogy Zsigmond nevében is a calais-i tárgyalások tervezett részleteit terjessze a herceg elé. (Garait rendkívül nagy tisztelettel fogadják s a magyarok számára a herceg lovagi tornát is rendezett.) 1416 nyarán azután a „nagy gróf" már nem ment vissza Angliába vagy Calais-ba, hanem a király uicariusa lett Konstanzban és az lett a feladata, hogy a király új, angol szövetségének a hírét elvigye a zsinatra.181 175 Henrici Quinti Angliae Regis, Gesta cum Chronica Neustriae, Gallicae ab anno MCCCCXTV ad MCCCCXXII. Ed. Benjamin Williams. London 1850. 79. 176 „Tandem gallicis pacta pacis semper mutantibus vei infringentibus" - A Southern Chronicle. In: Kingsford, C. L.\ English Historical Literature i. m. 278. 177 Rymer, T.: Foedera i. m. (londoni kiadás) IX. 362. 178 „wel knowen to owre kyng, and Emperowre [...] th[a]t hit was hyz falsnesse and treson unto owre lond th[a]t the ffrensshmen mente" - Chronicles of London i. m. 125.; Rymer, T.: Foedera i. m. (londoni kiadás) IX. 362. 179 Még francia forrásokban is nyilvánvaló, 1. Chronique d'Enguerrand de Monstrelet i. m. III. 147.; Chronique du religieux de Saint-Denys i. m. VI. 22-24. 180 1416. a u g. 7.; Westminster: Rymer, T.: Foedera i. m. (londoni kiadás) IX. 375. - A követ aug. 31-ére már vissza is ért a herceg pozitív válaszával Calais-ba, Henrik és Zsigmond útiszállására, 1. Rymer, T.: Foedera i. m. (londoni kiadás) IX. 385. 181 1416. szept. 8. (Calais): ZsO V 2280. sz.; 1416. (okt. 9. e.): ZsO V 2351. sz.
