Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319
Zsigmond egyre inkább belenyugodott abba, hogy nem jöhet létre még fegyverszünet sem, és céljai érdekében az angol oldalra kell állnia. Az angol források is arról tanúskodnak, Zsigmond egyre csalódottabb lett, s egyre kevesebb esélyt látott a megegyezésre. Úgy vélte, „még az ő közbenjárásával sem fognak semmilyen békét kötni".182 A franciák „dölyfe", „sem embert, sem Istent nem ismerő büszkesége és makacssága miatt" kútba esik a megegyezés.18 3 VI. Károlyt azonban nem tette felelőssé a béke esélyének eljátszásáért, hanem a korona vazallusaira panaszkodott.18 4 Augusztus elején panaszosan arról tájékoztatta Vilmos bajor herceget, hogy a tárgyalások végérvényesen megszakadtak, pedig „azok sikere érdekében feleségét, leányát és Magyarországot mintegy a pusztában hagyta".18 5 Zsigmond kénytelen volt beismerni, hogy az adott politikai szituációban reménye nem teljesülhet.18 6 Az angol források is másképp szólnak már ekkor, július-augusztus folyamán, Zsigmondról, mint Angliába érkezése idején. Egyre kevésbé beszélnek már róla, mint a „Béke Apostolá"-ról. Zsigmonddal kapcsolatban a béke ügye egyre távolabb kerül, egyre kevésbe valószínű, előtérbe kerül a király és V Henrik megegyezése. Őszintén szólva Zsigmond nem is igazán bízhatott ott a megoldásban, hiszen csupán félszívvel várta a párizsi tárgyalások eredményét. Végre néhány hétig csak az élvezeteknek élhetett. A Garai-követség távozta után volt néhány „szabad" hete, amíg megjön a Valois-k válasza. Június 26-án elhagyta Londont, és angliai körútra indult.18 7 Rochesterben majdnem egy teljes hónapot töltött János, Bedford hercege vendégeként. London és Rochester között, június 28-29. körül, megszállt a kenti Dartfordban is, a király fivére, Thomas of Lancaster, Clarence hercege vendégeként.188 Zsigmond nem csak Warwick grófjával állott igen szívélyes kapcsolatban, hanem Bedford, Gloucester és Clarence hercegével is. Ezek a „baráti" kapcsolatok nem lehetnek véletlenek Zsigmond politikájában, hiszen éppen azokkal kötött barátságokat, akiktől hasznot remélhetett, s akik az angol politika és diplomácia irányítói voltak.189 182 „neither by his mediation woulde not condiscend to anie reasonable peace" - First English Life of king Henry the Fifth i. m. 71-72. 183 „ad contundendnam eorum superbiam" - The Latin Brut. In: Kingsford, C. L.: English Historical Literature i. m. 329.; „theire obstinacie and pride was peasinge neither to God nor to man" - First English Life of king Henry the Fifth i. m. 71-72. 184 Levél VI. Károlynak: 1416. szept. 6., Calais: ZsO V 2261. sz.; teljes szövegét 1. Joseph Caro: Aus der Kanzlei Sigismunds. Archiv für Osterrreichische Geschichte 9. (1879) 109-123., Acta conc. Const. IV 472-74., RI I. 1979. sz 185 1416. aug. 13-15.: ZsO V 2204. sz. 186 Chronicles of London i. m. 125.; Rymer, T.; Foedera i. m. (londoni kiadás) ix. 362. 187 Itinerar König und Kaiser Sigismunds von Luxemburg, 1368-1437. Hrsg. von Jörg K. Hoensch. Warendorf 1995. (a továbbiakban: Itinerar) 96. 188 Liber Metricus i. m. 133.; Capgrave, J.: De illustribus Henricis i. m. 118. 189 A Zsigmond iránti tiszteletről ad tanúbizonyságot a Szent Zsigmond-kultusz János, Bedford hercege hóráskönyvében (Les Heures de duc de Bedford. The Bedford Book of Hours. British Museum. Additional Manuscripts. 18, 150.). Bedford személyes könyvtárának másik darabja, az úgynevezett Salisburyi Brevárium címlapjára pedig a Luxemburg-címer is felkerült (Párizs, Biblio-thèque Nationale. Latin, 17.294. f. 106.; Ethel Carleton Williams: My Lord of Bedford. London 1963.).
