Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319
is módot adott, hogy Anglia kifejezze önnön identitását és hangot adjon politikai tekintélyének. A doveri partraszálláshoz kötődik egy azóta az angol köztörténeti emlékezetben legendássá vált esemény A látogatás előtt attól tartottak, hogy Zsigmond majd Anglia királyságát is megpróbálja az Impérium joghatósága alá vonni, és a királyt hűségesküre bírni. Humphrey, Gloucester hercege, a király öccse ezért nem engedte partra szállni Doverben Zsigmond német királyt, amíg az meg nem ígérte, hogy Anglia fölött nem gyakorol császári főhatalmat.138 „A herceg a vízbe lovagolt, kardját a császár felé emelte és nyilatkozatot követelt tőle, hogy nem azért jött angol területre, hogy a király hatalmán csorbát ejtsen".13 9 Egyes források tudni vélik, Zsigmond egyenesen azért jött Angliába, hogy hűbéri esküt kényszerítsen ki Anglia királyától.14 0 Az úgynevezett „Livius-fordító" még tovább megy: „Anglia összes jelen lévő rendjei kivont karddal a vízbe rontottak" és kifejezték, hogyha „a császár úgy jött, mint egy a saját uralma alatt lévő országba, vagy császári hatalmával bármilyen módon élni kíván, készek ellenállni",141 hogy megvédelmezzék Anglia autoritását, a király Imperiall Maiestie-jét. Gloucester ki akarta nyilvánítani Anglia szuverenitását, hogy Zsigmond ne is próbálja meg Anglia „impériumá"-ban érvényre juttatni a császári főhatalmat. A történet egy másik szövegemléke szerint nem Gloucester, hanem a Zsigmonddal szoros kapcsolatban álló Richard Beauchamp, Warwick grófja rántott kardot az angol nemzet érdekeiért, már Calais-ba megtagadva a belépést, ha a császár nem esküszik meg arra: nem csorbítja Anglia jogait.142 Zsigmond megígérte, senki nem csorbíthatja Anglia királyának felségjogait.14 3 Ezzel Zsigmond „elismerte", Hen-138 Charles L. Kingsford: A legend of Sigismund's visit to England. English Historical Review 26.(1911) 750-751. 139 The Brut i. m. In: Kingsford, C. L.: English historical literature i. m. 66., 160.; Redmayne, R. \ Vita Henrici Quinti i. m. 49. 140 „Sigismundus [...] venit in Angliám tributum petere a dicto Rege Henrico, et de quo tenebat terras suas diligenter inquirendo. Cumque hoc audisset predictus rex extracto ense Imperátori dicit: Quod a nullo homine vel principe tenebat nisi per solum gladium. Quod Imperator audiens deinceps non petiuit tributum." - Chronicon Regum Angliae, Jesus College, Oxford. MS. 29, ff. 1-143.; Kingsford, C. L.: A legend i. m. 751. 141 „the Duke of Glowcester, and all the other estats of England that were present, went into the water against the Emperor, with their swords drawen in ftheir] handes, and by the mouth of the saide Duke they saide vnto him: That if they intended to enter the lande as the Kings friends, and as a mediator to intreate for the peace, he shoulde be suffered to arryue, and if he woulde enter as an Emperor, as into a Realme as vnder his Empire, or any thinge of his Imperiall power therein to commaunde, they were ready to resist his entrie in the Kings name. And this was deuised for sauinge of the Kings Imperiall Maiestie, which is an Emperor in his Realme. And when the Emperor had aunswered that he came as the Kings friend, as for a mediator of peace, and not as an Emperor of this Realme, then the Duke with all his Lordes went out of the water and receaued the Emperor wth the most honnor he coulde, and that might he deuise." - First English Life of king Henry the Fifth, by the Translator of Livius. Ed. Charles L. Kingsford. Oxford 1911. 67. 142 „Antequam Sigismondus in portu esset, Varvicensis comes, una cum his qui ei adjungebantur, quaerit ab eo cur in Angliám pervenisset, tuto licere sine periculo e navibus descendere affirmans, se benevolo animo in Henricum esset, aut de pace cum eo ageret." - Redmayne, R.: Vita Henrici Quinti i. m. 49. 143 „Nihil se contra superioritatem regis praetexere." - Thomas Walsingham: História Anglicana 1272-1422 I—II. In: Chronica Monasterii Sancti Albani & História Anglicana. Ed. Henry
