Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319

rik ugyancsak szövetséget ajánlott Dietrich von Mörs kölni érseknek 1416 ápri­lisában. Zsigmondnak is része lehetett abban, hogy éppen a londoni látogatása alatt írták alá a kölni érsek követei azt az egyezményt, amelyben az érsek per procuram hűségesküt tett Anglia királyának és vállalta, hogy évi 200 lándzsát ál­lít ki az angol hadseregbe tetemes évjáradék fejében.93 Az angol király III. Edward politikáját követve Franciaország keleti határát szerette volna szövetségesekkel körülbástyázni.94 Igen valószínű, hogy a tárgyalásokat előkészítendő s a Wallen­rode-Garai követségre válaszul angol követek is érkeztek Zsigmondhoz, s francia­országi tartózkodási helyein keresték fel.95 Amikor Zsigmond útra kelt Párizsból, még úgy gondolta, egy rövid diplomá­ciai látogatás elegendő lesz tervei megvalósítására. Az angol koronának köszön­hetően azonban sokkal tovább maradt angol földön. Úgy tűnik, az Armagnacok fejetlen bosszúpolitikiája ellenére, szíve mélyén még mindig hitt a békében. A ki­rály még angliai tartózkodása első szakaszában is reménykedett egy, a zsinat tar­tamára kötendő elhúzódó fegyverszünetben, s egészen július végéig, mindaddig, amíg Wittelsbach (II. [VI. 1) Vilmos straubingi bajor herceg, Holland, Zeeland és Hennenagu (Hainault) grófja csatlakozásával és közvetítésével sem oldódott a háborús feszültség, nem adta fel békepolitikáját. Mindazonáltal — annak ellenére, hogy az angol források békeszerzőként ábrázolják Zsigmondot — nincs kétségük afelől, hogy a király angliai útjának valós célja az, hogy megújítsa az 1411. évi, IV Henrikkel kötött szövetséget.96 Sőt, több krónikás meg van győződve arról, Zsigmond szövetségesként érkezik, a szövetséget megújítandó ifirmataque interim et renovata alligancia una cum fraternitate prius contracta inter regem et imperatorem) a koblenzi megállapo­dást franciaellenes politikai szövetkezésként értelmezve, mintha Walter Hungerford követjárása valóban sikeres lett volna és Zsigmond már akkor elkö­telezte volna magát egy valódi szövetségben.97 A Liber Metricus is arról szól, hogy „megújították" egymás között „a testvériség ékességét", valamint „a meg­állapodásokat megerősítették" (Chartis firmatur), viszont nem beszél békéről azon kívül, hogy „gyümölcsöző béketárgyalásokat folytattak" (tractatus pacis floruit inter eos), s nem pedig angol-francia viszonylatban.98 Capgrave szerint titokban már tárgyaltak a szövetségi szerződés megújításáról.9 9 Mindazonáltal 93 1416. máj. 10., Westminster: Rymer, T.: Foedera i. m. (londoni kiadás) ix. 346. 94 Chistopher T. Allmand: Henry V New Haven-London 1997. (Yale English Monarchs) 243. 95 Monstrelet számol be arról, hogy Zsigmond Calais felé haladó kísértében angol követek is voltak, olyan számban, hogy Abbéville-be nem akarták beengedni a kíséretet, mert annyira szembe­tűnő volt jelvényük, a vörös kereszt (Chronique d'Enguerrand de Monstrelet i. m. III. 136.; Csernus S.t Francia források i. m. 123.). 96 „[...] firmataque interim et renovata alligancia una cum fraternitate prius contracta inter re­gem et imperatorem" - Gesta Henrici Quinti i. m. 131. 97 Uo. 98 [Thomas Elmham] Elmhami Liber Metricus de Henrico Quinto. In: Memorials of Henry the Fifth, king of England. Ed. Charles Augustus Cole. (Rerum Britannicarum medii Aevi scriptores. Rolls series 11.) London 1858. 133. 99 „[...] renovatur publice fraternitas inter imperatorem et regem, olim secretius initiata" -John Capgrave: Liber de illustribus Henricis. Ed. Francis C. Hingeston. (Rerum Britannicarum Medii Aevi Scriptores. Rolls Series 7.) London 1869. 118.

Next

/
Oldalképek
Tartalom