Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319

milyen szilárd is az — éppen néhány hónapja, Trinoban és Narbonne-ban megerő­sített — Luxemburg-Valois-szövetség. Ezzel szemben, látogatása végén úgy tekin­tettek rá, mint aki nyíltan arra tör, hogy kétségbe vonja Franciaország szuvereni­tását, továbbá nemhogy nem ítéli el a francia területeket megszállva tartó Angliát, hanem még Henrik felé tesz gesztusokat.8 6 1416 tavaszára olyan politikai szituáció alakult ki, amelyben Zsigmond számára az Orléans-Armagnac párttal való további együttműködés nem ígért előnyöket. Nyilvánvalóvá vált számára, hogy Párizsban nem juthat megoldás­ra.87 A király már úgy utazott Angliába, hogy a békés rendezésnek igen kevés az esélye, s más módot kell találnia — az angolokkal és a burgundiakkal való meg­egyezést — céljai véghezviteléhez. A francia krónikás szerint „a lehető leggyor­sabban" Angliába kívánt menni.88 Április 5-én írt Kanizsai János esztergomi érseknek: úgy döntött, személyesen akar tárgyalni az angol királlyal, a franci­ákkal kötendő békéről, vagy — s ekkor már módosítja álláspontját — hosszú fegyverszünetről, továbbá annak a feltételeket illető nézeteiről.89 Trauhoz és Sopronhoz írt leveleiben már csak legalább fegyverszünetről beszél.9 0 Ugyanak­kor 1416. április 30-án azt az instrukciót kapta a konstanzi német „nemzet", hogy azzal összhangban képviseljék Zsigmond álláspontját: a király nem adja fel a reményt egy hosszú fegyverszünet megkötésére és azért is megy Angliába, hogy a francia király leánya és az angol király közti házasságról tárgyaljon.91 Zsigmond 1416. május 1-től 1416. augusztus 26-ig tartózkodott Angliá­ban.9 2 V Henrik döntő jelentőséget tulajdonított a Zsigmonddal való esetieger. szövetségnek. Hónapokkal azelőtt, hogy Zsigmond Angliába érkezett volna Anglia már lázban égett. Látogatását az évszázad legnagyobb jelentőségű ese­ményeként kezelték. Henrik uralma egyik legfontosabb mérföldkövének tartot­ta, hogy a római király, a zsinat atyja, az unió bajnoka udvarába érkezik, hogy Európa sorsdöntő kérdéseiről tárgyaljanak. Zsigmond már követsége előtt tár­gyalásokat kezdeményezett Félelemnélküli János burgundi herceggel, s felvá­zolta egy hármas franciaellenes szövetségi blokk képét, amelyről — ha Zsig­mond látogatása gyümölcsöző eredménnyel zárul — szeptember-október folya­mán Calais-ben döntenek. A burgundi hercegnek nem is volt igazán más vá­lasztása, minthogy az 1416 áprilisi bourguignon hatalomátvételi kísérlet elbu­kott. A herceg az angolok melletti egyre nyíltabb kiállásra kényszerült. V Hen-86 Csernus S.: Francia források i. m. 135. 87 Harold F. Hutchison: Henry V A Biography. London 1967. 138. 88 Jean Juvénal des Ursins, idézi és ford. Csernus S.: Francia források i. m. 129. 89 1416. ápr. 5., Párizs: „nos personaliter in proxima affutura septimana in regnum Angiié ad prelibatum Ericum regem per nostros ambasiatores nostrum signiflcamus accessum" Henrik feltét­eleit megismerve „hogy annak alapján dicte pacis ordinatio aut treugarum positio poterit facilius promoveri"— ZsO V 1728. sz. 90 ZsO V 1729. sz.; „nunc non censet res quae pace aut treuga inter Principes Carolum Francorum et — Angliáé reges, positis et ordinatis, ad quem quidem Angliáé Regem imus Dei gratia finaliter, sumus profecturi cellerime et eam pacem aut treugas proposituri, pacis coopérante amatőré [...]" - Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Stud, et op. Georgii Fejér. Budae 1829-1844. (a továbbiakban: CD) X/5. 669.; Zsigmond Trauhoz: 1416. ápr. 5.: ZsO V 1730. sz. 91 ZsO V 836. sz. 92 Itineraria regum i. m. 100.

Next

/
Oldalképek
Tartalom