Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
Trencsénben további jelentős birtokot vásárolt. A trencséni várjobbágyoktól 42 márka ezüstért megvette Byche nevű föld felét.27 9 Jakab nyitrai püspök folytatta elődei birtokgyarapító tevékenységét. 1226-ban a Zsitva folyó torkolatában Keltkő (Zsitvatő) faluban vett zálogba egy ekealjnyi földet, a Dunán hozzá tartozó halászóhelyet három márka értékben bányai várjobbágyoktól.28 0 1231-ben a püspök három márkáért vásárolt egy nyitrai asszonytól a Nyitra közelében fekvő Emőke faluban lévő egy ekealjnyi földet.28 1 Tudatos és átgondolt birtokgyarapítást mutat, hogy elődje birtokvásárlásához kapcsolódva Jakab püspök trencséni várjobbágyoktól 44 márkáért megvette a Byche28 2 nevű föld másik felét, sőt, egy másik trencséni várjobbágytól a szomszédos Hotesau28 3 földet is megszerezte.28 4 Világos, hogy egy összefüggő birtoktest, püspöki uradalom kialakítása volt a vásárlás célja. 1228-ban Jakab püspök egy birtokcseréjéről van tudomásunk. A nyitrai püspökség és a garamszentbenedeki apátság a köztük lévő per után cserélt birtokot. Jakab püspöké lett Vezekény Bars megyei birtok,285 míg az apát kapta meg a Nyitra megyéhez tartozó Bodokot.28 6 1232-ben a király kezdeményezésére cserélt birtokot a püspök, Lelőc birtokról lemondott és helyette a nyitrai várhoz tartozó Nádast kapta meg.28 7 Feltűnő, hogy a birtokvásárlásokat szinte kivétel nélkül azonnal vagy rövid időn belül megerősítették Esztergomban is. A nyitraiak nagy sűlyt helyeztek arra, hogy az új birtokok feletti tulajdonjogukat az érsek és káptalanja is elismerje. 1210-ben Mita prédium megvásárásáról az esztergomi káptalan adott ki oklevelet.288 1208 körül Tamás nyitrai ispán oklevelét a püspökség Szkalka és más trencséni birtokokairól szokatlan módon az esztergomi káptalannal is megpecsételtették.28 9 Sőt, Jakab püspök 1226-ban az oklevelet az esztergomi káptalannal átíratta és vele együtt III. Béla 1183-as adománylevelét is, majd Zsitvatő zálogba vételéről szóló iratot is Esztergomban állíttatták ki.290 1228-ban, majd 1234-ben is az esztergomi káptalanhoz fordultak, 1231-ben pedig Jakab püspök Róbert esztergomi érsekkel adatta ki a birtokvásárlást igazoló oklevelet.29 1 Egy 1236. évi keltezésű, de bizonyosan később, valamikor a 13. század folyamán keletkezett oklevél is tanulságos. A nyitrai püspökség egy birtokcseréjénél hangsúlyozta, hogy az esztergomi érsek engedélyét is kikérték a cseréhez.29 2 Esztergom 279 Uo. 321-322. 280 Uo. 232. 281 Uo. 271. 282 Nagybiccse Trencsén északi részén (Fekete Nagy Antal. Trencsén vármegye. [Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában IV] Bp. 1941. 88-89. 283 Kotessó, Nagybiccsétől északra (Fekete Nagy A.: Trencsén vármegye 138-139.). 284 CDSlov I. 321-322. 285 Györffy Gy.: Történeti Földrajz i. m. I. 458-487. 286 CDSlov I. 246., Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. IV 357. 287 CDSlov I. 279.; RA 486. sz. 288 CDSlov I. 129-130. 289 (1208 k.): ea scriptum redigi feci et mei et Strigoniensis capituli sigilli inpressione feci muniri - CDSlov I. 116-117. 290 Uo. 230-232. 291 Uo. 271. 292 Ito (Nyitra megye) és Apka (Pozsony megye) birtokért „de permissione domini nostri archiepiscopi" adták cserébe a trencséni Rajecet (MES I. 318-319., Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. IV 344. és 399.).
