Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
felkeresését nem csupán a helyi káptalan kialakuló hiteleshelyi tevékenységével és a jó közlekedési feltételekkel magyarázhatjuk. Fontos, hogy nem csak a káptalannal, hanem magával az érsekkel is kiadattak oklevelet. Az Esztergomban kiadott vagy átíratott oklevelek egyben azt a célt is szolgálták, hogy az esztergomi káptalan vagy maga az érsek is elismerte így a jogügyletet, tudomásul vette a nyitrai püspök és káptalanja gazdagodását, önálló működéshez nélkülözhetetlen gazdasági háttér kialakítását.29 3 A püspökség önállósodásának jele az is, hogy tudatosan erősítették a székesegyház védőszentjeinek tiszteletét. 1224-ben Jakab püspök székeskáptalanja jóváhagyásával {consensu fratrum nostrum) Szkalkán, abban a barlangban, ahol hagyomány szerint Zoerard-András tanítványa, Szent Benedek mártír élt, bencés monostort alapított és a nyitrai püspökség jövedelmeiből tett adományt az új egyháznak.294 A 13. század elején Nyitra már minden fórumon Esztergom suffraganeusaként szerepelt. 1203-ban suffraganeuskérit említik abban a vizsgálatban, amelyet III. Ince pápa folytatott le Imre király által súlyos vádakkal illetett Kalán pécsi püspök ellen.295 1204 és 1205-ben János püspök részt vett az érsekválasztásban, sőt, ő volt az egyik legaktívabb közreműködő. Az esztergomi székeskáptalan a suffraganeus püspökök tiltakozása ellenére János kalocsai érseket választotta meg Esztergom főpapjává. A püspökök azonban, András herceg ösztönzésére is, Kalán pécsi püspök érsekké tételét támogatták. III. Ince a kényes ügyben kitartott a káptalan jelöltje mellett. Miután a közben királlyá lett András szintén megváltoztatta véleményét, a püspökök is elfogadták a kalocsai érsek Esztergomba helyezését; legtovább János nyitrai püspök tartott ki Kalán mellett, de végül elfogadta a kalocsai főpap postulálását.296 Nyilvánvaló, hogy János püspök szoros kapcsolatban állt Kalán pécsi főpappal. Az aktív szerepvállalása a vitában azt is jelezheti, hogy a nyitrai egyházmegyének önállósodása után is bizonyosan szorosabb volt a kapcsolata az esztergomi érsekséggel, mint általában a többi suffraganeus püspökségnek. így a püspökök közül számára volt leginkább fontos, hogy ki kerül Esztergom élére. A nyitrai püspökség „emancipációja" Jakab püspöksége idején az 1220-as évektől teljesedett ki. A püspök szoros kapcsolatban került a pápasággal. Jakab az 1220-1230-as években delegált bíróként a legtöbb pápai megbízatást kapó magyar főpapok egyike lett,29 7 ami Jakab püspök mellett a nyitrai egyházmegye 293 A későbbiekben is elsősorban Esztergomhoz fordultak a nyitraiak birtokügyeikben, holott a közeli zobori és garamszentbenedeki bencés hiteleshelyek is működtek már. 1291-ben Pascasius nyitrai püspök az esztergomi káptalannal íratta át a nyitrai egyház birtokait felsoroló oklevelet (CD VII/2. 150-155.). Garamszentbenedek első fennmaradt hiteleshelyi oklevele 1232-ből való, 1. Solymosi László: A bencés konventek hiteleshelyi oklevéladásának kezdetei. In: Möns sacer I. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma 1996. 484. 294 CDSlov I. 216.; Sólymos Sz.: Szent Zoerard-András (Szórád) és Benedek i. m. 19. 295 CD II. 45.; CDSlov I. 103.; James Ross Sweeney: III. Ince és az esztergomi érsekválasztási vita. Aetas 1993: 1. 153. 296 CDSlov I. 105-107.; MES I. 180.; Sweeney, J. R.: III. Ince és az esztergomi érsekválasztási vita i. m. 152-155. 297 Pl. 1213-ban Róbert veszprémi püspök és az esztergomi káptalan vitájában (MES I. 203., CDSlov I. 138.), 1222-ben a megvádolt váci főesperes ügyében (CDSlov I. 205.), 1227-ben Pannon-
