Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
végéig — adatunk a nyitrai egyházmegye területéről. A nyitrai püspökség azonban bizonyosan létezett. Főpapját, ha feltűnően ritkán is, de említik a 12. században. Tanulságosnak tűnik az, hogy a 12. században milyen ügyekben szerepel az oklevelekben a nyitrai püspök. Nyitra első püspöke Gervasius volt. Egy 1105-1110 közé keltezhető oklevél kivonatában említik. Gervasius a pannonhalmi apátság és Moyses nyitrai ispán között a később Vágsellyének nevezett birtok miatt kitört viszályban ítélkezett, mint megbízott bíró. Feltűnő az, hogy noha a birtok közel feküdt Nyitrához, az soha sem tartozott a nyitrai püspökség területéhez, hanem az esztergomi főegyházmegye részét képezte. Gervasius püspök, miután mindent megvizsgált, a peres feleket Esztergomba rendelte tüzesvas-próbára, holott Kálmán első törvénykönyvének 22. pontja szerint ezt a közeli Nyitrán is végre lehetett volna hajtani. Esztergomban Moyses ispán részéről senki sem jelent meg, és ezt, több más tanú mellett, maga Lőrinc esztergomi érsek is bizonyította. A vitát lezáró határjárásban is részt vett a nyitrai püspök.264 A pert áttekintve, úgy tűnik, hogy Lőrinc esztergomi érsek volt az, aki megbízta Gervasius nyitrai püspököt, és a per eldöntésére kijelölt istenítéletre is Esztergomot jelölték ki. A nyitrai püspök tehát az érsek nevében járt el az érsekség területén fekvő vitás birtok ügyében. A következő nyitrai püspök, akiről hallunk, Miklós volt. 1134-ben részt vett a Váradon tartott zsifiaton, ahol Felicián esztergomi érsek a zágrábi püspökség egy vitás erdeje ügyében ítélkezett. Az ítélet tanúi, az érseki bíróság ülnökei között első helyen említették Miklós nyitrai püspököt.26 5 1156-ban a Bars megyei Baratkán Euzidinus templomot alapított három oltárral. Az eseményről kiállított oklevél hitelét korábban többen kétségbe vonták, de az utóbbi időben, főleg Ladányi Erzsébet munkája266 után, hitelesnek tartják és felhasználják.26 7 A templom felszentelését a területileg illetékes Martirius esztergomi érsek végezte. Az ügy tanúi és a konszekráción jelen lévők között második helyen, egy Vlkous nevű püspök után említik János nyitrai püspököt.26 8 Martirius kíséretében említették tehát nyitrai püspök, aki az oltár- és templomszentelésnél segédkezhetett az érseknek. A nyitrai püspököket így a 12. század végéig minden alkalommal az esztergomi érsekkel együtt, vele szoros kapcsolatban, annak nevében eljárva, vagy neki segédkezve említik. Az érsekség és a nyitrai püspökség 12. századi kapcsolatára mutat rá III. Lucius pápa 1183. évi oklevele. A pápa a nyitrai kanonokok kérésére megerősítette a nyitrai káptalan tizedszedő jogát három nyitrai faluban. A kanonokok azért fordultak Rómához, s kérték a dézsmajogok megerősítését, mivel azokat korábban Lukács érsek (1158-1181) elvette Nyitrától, majd az őt követő esztergomi főpap, Miklós érsek (1181-1183) az esztergomi székes-264 DHA I. 381. 265 MES I. 86.; CDSlov I. 70. 266 Szentpétery /.: Magyar oklevéltan i. m. 72.; Ladányi Erzsébet: Az Euzidinus-oklevél hitelességének kérdéséhez. Levéltári Közlemények 48-49. (1978) 51-59. 2Í " Solymosi László: Érseki és püspöki oklevelek 1250 előtt. In: i/o: írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Bp. 2006. 174.; Mályusz E.: Egyházi társadalom i. m. 26-27. 268 1156: Ioannes Nitriensis episcopus - CDSlov I. 80.
