Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
káptalan jóváhagyásával visszaadta azokat.269 A pápa teljesítette a nyitrai káptalan kérését, de azt is ki kell emelni, hogy nem nevezte jogszerűtlennek Lukács érsek lépését.27 0 Figyelemre méltó továbbá, hogy a három említett falu Nyitrától északra, a Nyitra folyó mellett feküdt,27 1 azon a vidéken, amely a pápai tizedjegyzék szerint a 14. században a nyitrai egyházmegye nyitrai főesperességéhez tartozott.27 2 1183-ig tehát ezen a területen az esztergomi érsekek rendelkeztek a tizedekkel, ugyan úgy, mint 1156-ban. Egyetlen más suffraganeus püspökség esetében sem ismert, hogy a területén fekvő, kiváltsággal nem bíró egyházak tizede felett az érsek rendelkezne. 1183-ig Nyitra egyáltalán nem tűnik suffraganeus egyházmegyének, püspökének és felettesének, az esztergomi érseknek a kapcsolata bizonyos, hogy más jellegű volt. A nyitrai püspökség történetében, úgy tűnik, az 1183. év fordulópontot hozhatott. A Nyitra érdekében kelt pápai oklevél mellett ebben az esztendőben a király is megadományozta a püspökséget. Ez az első adatunk arra, hogy királyi adományban részesült a 12. század elején létrejött püspökség. III. Béla adománylevele ugyan megemlíti, hogy a király apja, II. Géza már tett adományt Nyitrának, de ez nem a püspökségnek szólt, hanem a nyitrai ispotályos rendház kapott a nyitrai vásárvámból évenként 200 pensât. III. Béla a püspökségnek szóló adományát a nyitrai egyház szegénységével indokolta. A király Nyárhíd vámjának, továbbá a Zobor felé eső híd vámjának, valamint a turzi vámnak harmadát adta át a püspökségnek. Engedélyezte azt is, hogy a püspökség bekapcsolódjon a. komoly jövedelemmel járó sószállításba, ezért három hajót engedett át Nyitrának a Maros folyón.273 1183-ban megindult a nyitrai püspökség átalakulása. Ennek jele, a pápa megerősítette a püspökség tizedszedő jogát, továbbá királyi adományban részesült, megindult a püspökség anyagi helyzetének rendezése és először szerepelt a nyitrai püspök a királyi oklevelek méltóságnévsorában. A változásokat tükrözi a III. Béla-kori jövedelemösszeírás is, amely bizonyosan a király uralkodásának végén, mindenképpen 1183 után keletkezett.274 Az összeírás Nyitrát már az esztergomi érsekség suffraganeus ai között említi. A püspökségek felsorolásában az utolsó helyre került és a többi magyar püspökséggel összehasonlítva kirívóan alacsony jövedelemmel rendelkezett. Az esztergomi érsekség suffraganeus püspökségeinek átlagjövedelme Nyitra nélkül alig maradt el az évi 1600 márkától, ezzel szemben nyitrai püspökség csak évi 300 márkával rendelkezett. 269 1285-ben Lodomér érsek előtt a nyitraiak azt mondták, hogy Miklós érsek a tizedek adományozásáról oklevelet is kiadott, de az II. Ottokár cseh király támadása idején felgyújtott nyitrai várban elégett, 1. MES II. 202-203. 270 CDSlov I. 91. 271 Preznulch (Práznóc), Bossan ( Bossány) és Kernulch (Kerencs), 1. Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. IV 359-360, 405. és 447. Lodomér érsek a 13. század végén újra megerősíti a nyitrai püspökséget a három falu tizedében (MES II. 202-203.). 272 Ortvay szerint Nyitrától északra a két egyházmegye és így a két nyitrai főesperesség között a határ a Nyitra folyó volt (Ortvay T.: Magyarország egyházi földleírása I. 95. és Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása III. Térképkötet. Esztergomi érseki és nyitrai püspöki megyék c. térkép). 273 CDSlov I. 90. 274 III. Béla emlékezete. Szerk. Kristó Gyula, Makk Ferenc. Bp. 1981. 21-26. és 28.
