Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257

ban. Az immár tizenkét felsorolt egyházmegye közül az utolsó előtti helyre tet­ték Jakabot, ezzel csupán István zágrábi püspököt előzi meg.240 Nyitra megjele­nése az említett felsorolásban azonban nem jelenti azt, hogy ettől kezdve követ­kezetesen minden alkalommal szerepeltetik, de több-kevesebb rendszeresség­gel már megnevezik Jakabot,24 1 sőt, az őt követő Ádám,24 2 Miklós,24 3 Vince244 püspököket is. A tanú-, majd méltóságnévsorok azt mutatják, hogy a királyi okleveleket ké­szítő királyi kápolnában, majd a 12. század végétől a kancelláriában dolgozó kleri­kusok számára nem tűnt a többi magyar főpappal egyenrangúnak a nyitrai. Más­részt az is nyilvánvaló, hogy a 12. században a nyitrai püspök nagyon távol volt a királyi hatalomtól. A korai, még a személyes jelenlétet is igazoló tanűnévsorok ide­jén a nyitrai püspök nem voltjelen a fontos királyi döntéseknél. A 13. század első negyede után figyelhető meg ezen listák alapján, hogy a nyitrai püspököt is szá­mon tartották a királyi udvarban, illetve a királyi kancelláriában.24 5 Tanulságos a királyi oklevelek után a korabeli főpapi oklevelek tanúnév­sorait is áttekinteni. A 12. századból kevés főpapi oklevelet ismerünk. Ezek kö­zül az a legjelentősebb, amelyet Martirius esztergomi érsek adott ki és benne hetven falu tizedét engedte át az esztergomi székeskáptalannak. Már maga az oklevélben szereplő hatalmas érték, valamint az adomány talán még szokatlan volta is megkívánta, hogy a tizedek átadása minél nagyobb támogatással, illet­ve jóváhagyással történjen. Martirius érsek ezért arra törekedett, hogy dönté­sét a teljes magyar főpapi karral is elfogadtassa. Sejthették a magyar püspökök, hogy az esztergomi adomány máshol is mintául szolgálhat a későbbiekben. így benne a püspök és kanonokjainak kapcsolata, az egyházmegyék jövedelmeinek lehetséges felosztási módja is felsejlett. A jogügyletbe ezért az összes magyar fő­papot be kívánták vonni, legalábbis előttük, tanúságuk mellett akarták megva­lósítani. Ezt bizonyítja, hogy az egyháziakat tekintve — az oklevelet kiadó Martirius érseket is ide számolva — mind a tizenegy főpapot felsorolták, sőt, négy prépostot is megemlítettek.24 6 Feltűnő: ha az összes püspököt meghívták az eseményre, akkor miért éppen a nyitrai nem szerepel a jelenlévők között, pe­dig úgy tűnik, hogy ő volt a leginkább érintve az ügyben, mivel a hetven emlí-240 RA 405. sz. 241 Jakabot 1224 után 1229-ben említik (RA 451. sz.) újra, tehát 13 egymást követő méltóság­névsorban nem említik. Ezt követően újabb 11 méltóságnévsorban hiába keressük, de 1233-ban megint megnevezik (RA 510. sz.), sőt a következő évben, 1234-ben újra szerepel (RA 529. sz.), noha előtte három listából megint hiányzott. Egy ismeretlen tartalmú 1233 körüli királyi oklevél méltó­ságnévsora is említi Jakabot, de a lista nyilvánvalóan hibás másolat: két püspök neve is rosszul sze­repel benne (RA 510. sz.). 242 1234 után egymást követő 15 méltóságnévsorban nem szerepel Nyitra. 1244-ben kiadott oklevél említi újra, de már Ádám püspököt (RA 769. sz.). Ezután hat oklevélben nem találjuk a ne­vét. Ádámot 1252-ben vették fel újból a listára (RA 979. sz.). 243 A 13. század közepén a királyi oklevelekben nagyon ritkán fordul elő méltóságnévsor. 1252 után a következő ilyen listában, 1254-ben azonnal szerepel a nyitrai püspök, Miklós (RA 1011. sz.). 244 Az 1254-ben említett méltóságnévsor után a harmadik ilyen listában, 1268-ban bukkan fel újra nyitrai püspök, Vince (RA 1577. sz.). 245 Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Bp. 1930. 104. 246 CDSlov I. 79.

Next

/
Oldalképek
Tartalom