Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
delkező püspökök közé tartozott.233 A káptalannal is hasonló volt a helyzet. Az 1111-ben említett kilenc kanonokkal a 12. század elején még népesnek tarthatjuk, de a későbbiekben már alig emelkedett a Nyitrán élő kanonokok száma. 12-15 kanonoki stallumával mindvégig a legkisebb székeskáptalanok közé tartozott.23 4 A 12. század első évtizedében tehát Nyitrán püspökséget szerveztek és élére egy Gervasius nevű főpap került. Meglepő módon azonban a 12. században alig hallunk a nyitrai püspökökről. Különösen feltűnő, hogy a királyi oklevelek tanú-, illetve méltóságnévsoraiban egyáltalán nem említik a 12. század végéig őket; még az egyházmegye nélkül szereplők között sem találunk olyan főpapot, akit esetleg nyitrainak tarthatnánk. Mindez azért is figyelemre méltó, mert a többi tíz magyar egyházmegye főpapjai, ha nem is egyforma arányban, de rendszeresen felbukkannak a királyi oklevelek zárórészében.235 Az első nyitrai püspök, akit említenek királyi oklevél méltóságnévsorában, Everardus püspök volt. III. Béla a nyitrai egyháznak szóló, 1183-ban kiadott adománylevele az első és az egyetlen, amelyben említik Nyitra főpapját ebben a formulában.236 Ugyan két nyitrai püspök neve még felbukkan 12. század végi királyi oklevelekben, de ezek mind hamis oklevelek.23 7 A nyitrai püspök egyetlen hiteles említése így egy olyan királyi oklevélben történt, amely Nyitra érdekében lett kiadva, tehát a személyes érintettség okán is bekerülhetett Everardus neve az oklevél zárórészébe. A 13. század elején kiadott királyi oklevelek végén is hiába keressük a nyitrai püspököt. Ebből az időszakból maradtak ránk olyan oklevelek, amelyek bizonyíthatóan az összes, mind a tizenegy korabeli főpap felsorolására törekedtek,23 8 sőt, akkor is felvették az egyházmegyét, ha az éppen üresedésben volt.239 Ezekben még feltűnőbb a nyitrai püspök hiánya. A változás a 13. század 20-as éveitől figyelhető meg. 1224-től jelenik meg a nyitrai főpap a királyi oklevelek zárórészében. Jakab püspök az első nyitrai, akit említenek ebben a formulá-233 III. Béla alatt 300 márka jövedelmet említenek, 1. III. Béla magyar király emlékezete. Szerk. Forster Gyula. Bp. 1900. (a továbbiakban: III. Béla magyar király) 139-140. - A pápai megerősítés érdekében servitiumként a 14-15. században 275 firenzei aranyforintot kellett a püspöknek fizetnie (Hermannus Hoberg: Taxae pro communibus servitiis. Citta del Vaticano 1949. 97.). 1525-ben a velencei követ 4000 aranyforintra becsülte a nyitrai püspök jövedelmét. Nála csak a két török által leginkább pusztított egyházmegye, a csanádi és a szerémi jövedelmei voltak alacsonyabbak (Mályusz Elemér. Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 2007.2 172.), vö. még ifj. Barta János - Barta Gábor: III. Béla király jövedelmei. Századok 127. (1993) 412-447. 234 Mályusz E.: Egyházi társadalom i. m. 110. 235 A 12. században a két érseket nem, csupán a suffraganeus püspököket számolva: 1. Pécs 27; 2. Győr 25; 3. Eger 24; 4-5. Csanád és Erdély 17-17; 6. Veszprém 15; 7. Vác 10; 8. Zágráb 9; 9. Várad 7 alkalommal szerepel a királyi oklevelek zárórészében. RA 41-187. sz-ok. 236 RA 136. sz. 237 1193: Obrandus püspök - RA 2532. sz., CDSlov I. 95.; 1194: Ebrandu» püspök - RA 157. sz., CDSlov I. 96.; 1195: Eurard püspök - RA 159. sz., CDSlov I. 96. (Az említett okleveleket 1224 után hamisították, vö. Szentpétery Imre: A borsmonostori apátság árpádkori oklevelei. Bp. 1916. 9-15.) 238 Például 1207: RA 228. sz.; 1208: RA 234. sz.; 1210: RA 253., RA 255. sz-ok; 1212: RA 261. sz.; 1214: RA 290. sz.; 1216: RA 304. sz.; 1217: RA 317-339. sz-ok; 1221: RA 366. sz. 239 1 221: RA 369. sz. (az összes püspök felsorolására törekedtek, így megemlítették Esztergom és Erdély betöltetlen voltát).
