Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
templom; a hajdani székesegyház megváltozott jogkörrel tovább működött. Sőt, a magyar egyházszervezetben arra is van példa, hogy a régi központ megőrizte egyházkormányzati szerepét, helyesebben a régi és az új székhely osztozott az egyházigazgatási feladatokon, mint ahogy a 11. század végén Kalocsa és Bács, vagy a 13. század közepén Kő és Szerémvár esetében történt.17 8 Bihar és Várad földrajzi közelsége miatt természetesen nem alakulhatott ki az említett példákhoz hasonló funkciómegosztás, de feltűnő, hogy az egykori székhelyen nem tudunk számottevőbb egyházi intézményről, csupán az ispánsági központokhoz rendszerint hozzátartozó főesperesi egyházról.17 9 A bihari földvárban végzett régészeti kutatások sem igazolnak nagyobb korai templomot.18 0 Mindez az bizonyítja, hogy a bihari püspökség eredeti központja nem is igen épülhetett ki a 11. század második felében. A püspökség áthelyezését így all. század második felében többször elpusztított bihari földvárból nagyobb nehézségek nélkül meg lehetett tenni. A hercegség bihari központjában, noha püspökségi székhely is volt, valószínűleg nem állt olyan jelentős templom, mint a nyitrai kővárban a Szent Emmerám egyház és a mellé szervezett társaskáptalan. A nyitrai templom tekintélyét az ott eltemetett remeték kanonizálása tovább növelte. így egyike lett annak a három egyháznak (Nyitra mellett a székesfehérvári Boldogasszony-prépostság és a csanádi bencés monostor temploma), ahol a magyar kereszténység saját szentjeinek sírjait őrizték. A korabeli forrás ugyan nem szól róla, de későbbi oklevelekben több alkalommal utaltak Szent Lászlónak a nyitrai egyház számára tett adományra.18 1 A szakirodalom ezekből az adományokból azt a következtetést vonta le, hogy a király meg kívánta változtatni a nyitrai prépostság jogállását és püspökséget akart szervezni itt. A leendő új egyházmegye anyagi alapjait kívánta megteremteni.18 2 A nyitrai püspökségterve, úgy tűnik, szépen illeszkedik a király egyházpolitikájába, amelynek egyik célja, hogy a Kárpát-medence peremvidékein is szilárdabb egyházszervezet jöjjön létre. Ezt, egyebek mellett, az ország délnyugati határvidékén a zágrábi püspökség megszervezése is mutatja. Adódik a párhuzam, hogy Zágrábbal egyidőben az északnyugati területeken is hasonló terveket fogalmazhatott meg a király. Nyitra és Zágráb földrajzi fekvése között természetesen található párhuzam, de nyilvánvalók a különbségek is. Működő püspökségi székhelyektől, Veszprémtől és Pécstől igen nagy távolságra volt Zágráb. Ezzel szemben Nyitrához viszonylag közel volt Esztergom, de még Győr is. A nyitrai vár helyzete nem olyan periférikus a 11. század végén, mint Zágrábé. A délnyugati egyházszervezet ki-178 Gyetvai P: Egyházi szervezés i. m. 57-61.; Koszta László: Dél-Magyarország egyházi topográfiája a középkorban. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kollár Tibor. Szeged 2000. 45-46. 179 Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. I. 603.; Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása i. m. 475-478. 180 Kristó Gy.: A vármegyék kialakulása i. m. 595. (133. sz. jegyz.); Bóna /.: Az Árpádok korai várai i. m. 38-39. - Csak két korai temetőt tártak fel a bihari várban, illetve közelében, 1. Kordé Z.: Bihar i. m. 103. 181 Pl. 1271: CD VII/2. 154., RA. 2106. sz.; 1285: Vágner J.: Adalékoki. m. 380., RA. 3352. sz. 182 Dedek C. L.: Nyitra vármegye i. m. 534.; Fügedi E.: Nyitra megye betelepülése i. m. 22-23.; Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. IV 438.; Marsina, R.: A nyitrai hercegség i. m. 362.; Török J.: A 12. század egyháztörténete i. m. 20-21.