Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
azonban az is szerepet játszhatott kiválasztásában, hogy a 11. század elején, Szent István alatt alapították, jelentős egyháznak számított, amelyet — mint már hangsúlyoztunk — a zobori monostorhoz tartozó két remete ide temetése is mutat. A védőszent német vonatkozásait azonban Géza, majd László hercegek ellensúlyozni próbálták. A Lengyelországban született hercegek ezért is felkarolták az Emmerám-templomban eltemetett két lengyel származású remete kultuszát,17 2 tudatosan készítették elő kanonizációjukat, amelyre 1083-ban került sor.17 3 A szentté avatás után pedig Zoerard-András és Benedek Emmerám mellett a nyitrai templom társvédőszentjeivé lettek. A Nyitra központú hercegi kápolnához tartozó további egyházakra nincs egyértelmű forrás. Egy utalás alapján talán mégis feltételezhetjük, hogy a dukátus területén, a hercegi birtokokon lévő templomok egy része a hercegi kápolnához tartozott. Ezek papjai pedig a herceg káplánjai lehettek. Az 1075-ben kiadott alapítólevelében Géza a garamszentbenedeki apátságnak adta Udvardon lévő udvarházát és a hozzá tartozó Szent Márton kápolnát.17 4 A bencés monostor alapítólevelét jóllehet már királyként adta ki Géza, de az átadott birtokok elhelyezkedése bizonyossá teszi, hogy azok többsége korábban mint hercegi birtokok tartoztak hozzá.17 5 Udvard birtok a Zsitva folyó mellett Komárom, Nyitra és Bars megyék találkozásánál feküdt.176 Az utóbbi két megyét bizonyosan a dukátus alá tartozók közé számíthatjuk. Megengedhetőnek tartom azt a feltételezést, hogy az udvardi birtokon lévő Szent Márton egyház a hercegi kápolna részét képezhette. A nyitrai várban álló Szent Emmerám társaskáptalan a 11. század harmadik harmadára az ország északnyugati részének, sőt, úgy tűnik, hogy az dukátus egész területének legjelentősebb egyháza lett. Ugyan nem volt püspökség, de szerepe a hercegség kormányzásában a bihari püspökséghez mérhető lett. Bihar komoly térvesztésére utalhat az, hogy a 11. század végén, Szent László a püspökségnek új központot keresett. Az egyházmegye új székhelyét Váradon alakította ki. A történeti hagyományban a váradi központ létrehozása nem úgy szerepel, mint székhelyáthelyezés (translatio sedis), hanem új alapításként élt az emlékezetben.17 7 A hagyomány kialakulásához hozzájárult, hogy a püspökség eredeti székhelyén nem maradt olyan egyházi intézmény, amely őrizte volna az eredeti alapítás emlékét. Mindez azért is figyelemre méltó, mert a székhelyáthelyezéseknél a korábbi központban is gyakran fennmaradt egy 172 Az általánosan elfogadott és a remeték legendájából is következő lengyel származásukat Boba Imre ugyan kétségbe vonta, mivel szerint a két remete nem Lengyelországból, hanem az Isztriai-félszigetről, Pola város környékéről származott (Boba Imre: Szent András-Zoerard: lengyel volt-e vagy istriai? In: Kijevtől Kalocsáig. Emlékkönyv Boba Imre tiszteletére. Szerk. Petrovics István. Bp. 2005. 47-52.). Véleményem szerint továbbra is a lengyel származás az elfogadható, amelyet a legendán kívül a két remete Vág környéki, a lengyel területek felé vezető út közelében történt letelepedése is megerősít. 173 Sólymos Sz.: Szent Zoerard-András (Szórád) és Benedek i. m. 57. 174 1075: curiam meam necnon capellam, que in honore Sancti Martini est, dedi - DHA I. 214. 170 AZ adományok között az ország számos részén fekvő birtokok szerepelnek, többségük azonban Barsban, Hontban, a Garam, a Vág és a Nyitra folyók mentén, illetve Biharban fekszik, tehát a hercegség alá tartozó területen, vö. DHA I. 213-218. 176 Györffy Gy.: Történet földrajz III. 461-462. 177 Bunyitai Vince: A váradi káptalan legrégibb statutumai. Nagyvárad 1886. 6-7.
