Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Koszta László: A nyitrai püspökség létrejötte. (Nyitra egyháztörténete a 9-13. században) II/257
avató vagy az ünnepi koronázás viszont minden esetben egyházi szertartás keretében, templomban történt.16 5 Sőt, legalábbis az első, a királyavató koronázás esetében a koronázó egyház funkcióját gyakran rezidenciális társaskáptalan kapta meg, ahogy ezt Aachen vagy Székesfehérvár bizonyítja. Mindezeken túl még egy szempontot ki kell emelni a nyitrai káptalan létrejötte kapcsán. Ez pedig Géza személyes vallásossága, Zoerard-András és Benedek kultuszának felkarolása, de további egyházi alapításai alapján16 6 is inkább őt, mint sem apját, Béla herceget kell a káptalan megszervezőjének tekinteni.16 7 A középkorban élhetett valamifajta, bár torzult, hagyomány a káptalan hercegi alapításáról Nyitrán. Egy erősen vitatható hitelű 1271. évi oklevél hivatkozik László és Géza királyoknak a prépostság felállítása érdekében tett adományára.16 8 A szakirodalom egy másik hamis oklevéllel összefüggésben16 9 az 1271-ben említett Géza királyban, már csak azért is, mert a felsorolásban László után következik, inkább II. Gézát látja.17 0 László és Géza királyok együtt említése azonban megőrizhetette annak emlékét, hogy a társaskáptalan már abban az időben is kaphatott adományt, amikor a két utóbb királlyá lett testvér együtt kormányozta a hercegséget, tehát 1064 és 1074 között.17 1 A hercegi kápolna központjaként a nyitrai Szent Emmerám-egyház mellé szervezték meg a társaskáptalant. Az Emmerám-templom kiválasztását a nyitrai várban való elhelyezkedése is indokolta. így herceg várán belül, a palota közelében álló templom mellé szervezték a káptalant, annak ellenére, hogy védőszentje Regensburg, tehát a Német Birodalom irányába mutatott. Ez a körülmény azért érdemel figyelmet, mert a dukátus történetét, alapítástól kezdve egészen a Kálmán királlyal szemben német támogatást kereső Almos hercegig, a Német Birodalommal való szembenállás jellemezte. A várbeli fekvésén túl 165 Carlrichard Brühl-. Kronen- und Krönungsbrauch im frühen und hohen Mittelalter. Historische Zeitschrift 234. (1982) 1-31. 166 Míg Bélának csak egy egyházi alapítását ismerjük, a szekszárdi bencés apátságot, addig Géza a bencések mellett, amelyet Garamszentbenedek létrehozása bizonyít, a világi papságot is erőteljesen támogatta. Segítségével fejeződött be a váci székesegyház építése, továbbá a püspökség gazdasági megerősítése. A világi papsággal való szoros kapcsolatát mutatja, hogy nagybátyjával, I. Andrással és apjával, I. Bélával — tehát az őt megelőző két uralkodóval — ellentétben nem a bencéseket, hanem a váci székesegyházat választotta temetkező egyházául, 1. SRH I. 403., vö. még Koszta László: A váci püspökség alapítása. Századok 135. (2001) 375. 167 A káptalan alapítási idejét tekintve némileg hasonló állásponton van Thoroczkay Gábor is, aki 1064-től, Géza hercegségének kezdetétől egészen az 1080-as évek második feléig tartja elképzelhetőnek létrehozását, így alapítóit Gézában és Lászlóban keresi, 1. Thoroczkay Gábor: Megjegyzések a nyitrai és a pozsonyi egyház korai történetéhez. Századok 142. (2008) 371-373. 168 1271: possesionem Seele [...] ex collatione sernissimi regis Ladislai et Geysae, in donationem fundationis esse et fuisse, cuius memoria non estaret ... - Codex diplomatcus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I-XI. Studio et opera Georgii Fejér. Buda 1829-1844. (a továbbiakban: CD) VTI/2. 154. - Az oklevél forráskritikájára 1. RA 2106. sz. Véleményem szerint az 1271. évi oklevél hamis, de a 13. század végén keletkezhetett, mert 1291-ben az esztergomi káptalannal átíratták. 169 II. Géza Nyitrának tett hamis adományát 1. RA 94. sz. és Monumenta ecclesiae Strigoniensis I. Ed. Ferdinandus Knauz. Strigonii 1874. (a továbbiakban: MES) 112. 170 Pl. Karácsonyi J.: Szent István király oklevelei i. m. 106. 171 Az oklevélben szereplő Géza királyt I. Gézával azonosítja Györffy György (Györffy Gy.: Történeti földrajz i. m. IV 438.) és Thoroczkay Gábor (Thoroczkay G.: Megjegyzések a nyitrai és a pozsonyi egyház korai történetéhez i. m. 371-373.).
